A múlt héten, augusztus 14-én évi 1,47 százalékkal új történelmi mélységbe süllyedt a tíz éves államkötvények irányadó referenciahozama. Legalábbis a rendszerváltás óta eltelt bő negyed évszázadban biztosan nem volt erre példa.
A kilencvenes években magas volt az infláció, általában két számjegyű. Az állampapír-piaci referenciahozamokat 2002 eleje óta publikálják. Azóta pedig csak egyszer mentek évi két százalék alá a tíz éves futamidőnél, 2018 januárjában. Akkor is csak kis mértékben, pár napra (a 2018. január 5-i 1,90 százalékig).
Nyilván ebben óriási szerepe van annak, hogy az utóbbi hetekben, napokban az európai állampapírok hozamai is újabb és újabb mélységeket élnek át. A német tíz éves hozam pénteken már az évi 0,7 százalékot is alulmúlta, ezzel újabb történelmi gödörbe került.
Bevásároltak a külföldiek
Az amerikai kötvényhozamok is süllyedtek, ráadásul a hosszabb futamidejű papírok hozama enyhén a rövidebbeké alá esett. Ezt pedig, a “hozamgörbe inverzzé válása” szakkifejezéssel illetve, recessziós jelként értékelik. A múltban ugyanis a jelenség jól előre jelezte a gazdaság zsugorodásával járó időszakokat. Ez részvénypiaci minipánikot is okozott a múlt héten. (Erről itt írtunk.)
A magyar hozamrekord aligha független a külföldi hozamrekordoktól, és a külföldiek biztosan szerepet játszanak benne. Négy éve, 2015 közepe óta nem látott szinten van ugyanis az utóbbi időben a külföldi befektetők kezében levő forint-államkötvények állománya az ÁKK adatai szerint. Legutóbb 4416 milliárd forint volt, 2017 július 17-e után évekig nem volt ennyi. (A napokban rövid időre elérte a 4500 milliárd forintot is.)
Pedig a lakosságnak kedveznek
Ez annál is inkább érdekes, mert az utóbbi időben a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a külföldi tőkétől függetlenítse az államadósság finanszírozását. Ezért vezették be nemrég a “szuperállamkötvénynek” is nevezett Magyar Állampapír Pluszt, igen magasnak számító, 4,9 százalékos hozammal. Illetve tették adómentessé június 1-től az összes állampapírt a lakosság számára.
Hosszú távon megfigyelve, egészen 2001-től, amióta adatok vannak, csak egy három éves periódusban, 2012 közepétől 2015 közepéig volt ennél magasabban a külföldiek kezében levő állampapírok állománya. (Lásd az első grafikont.)
Rekord alacsony spanyol, görög hozam
Mivel már alig lehet pozitív hozamot kapni, a külföldi intézményi befektetők alighanem szinte mindent vesznek, ami még valami kis megtérüléssel kecsegtet. Az Investing.com grafikonjai alapján úgy tűnik, történelmi vagy legalábbis évtizedes mélységben van a lengyel tíz éves hozam is.
|
| Görög (kék vonal), lengyel (narancs), portugál (zöld), olasz (vörös) tíz éves államkötvény-hozamok (Grafikon: Tradingview.com) |
De a görög vagy a spanyol, portugál hozamok is így jártak. Még az olasz hozam sincs messze öt éves mélypontjától, pedig onnét megint rossz hírek érkeztek. (Kormányválság volt, új választások várhatók.)
Nem is nagy a különbség
Korábban voltak olyan elméletek, hogy a magyar állampapírt különösen akkor veszik, ha a hozamkülönbség – a magyar papírok által a német felett biztosított többlethozam – magas. Ez azonban az ábrák alapján nem látszik beigazolódni, vagy csak ritkán igaz. A német és a magyar hozam most szinte együtt, párhuzamosan esett. Ám sok éves távlatban a hozamkülönbség jelenleg inkább csekély, mint nagy (lásd a következő két ábrát).
Egy másik érdekes jelenség, hogy a külföldiek kezében levő magyar papírok átlagos futamideje, pontosabban duration-je még sohasem volt ilyen magas, elérte az öt évet. (A duration egy súlyozott átlagos futamidő, aminek az időközi kifizetések, kamatfizetések ideje és mértéke is befolyásolja az értékét. A “normál” átlagos futamidő 5,75 év volt.)
Kinőhető az adósság
Ez mindenképpen jobb az államnak, mint a rövidebb átlagos futamidő. Az adósság, annak visszafizetése jobban tervezhető. A távolabbi lejáratoknál nagyobb az esély rá, hogy a gazdasági növekedésnek és az inflációnak köszönhetően az adósságot “kinövik”, a kötvények jövőbeli törlesztése könnyebbé válik.
Valószínűleg az öt éves lakossági kötvényeket is azért vezették be, hogy a piacon levő lakossági állampapírok átlagos futamidejét növeljék. Hosszabb távú takarékoskodásra késztessék a lakosságot. Megtehették volna azt is, hogy az egy éves, fél éves, két éves vagy a változó kamatozású papírok futamidejét tovább növelik. Sok volt korábban az egy éves papír.
Nincs jele nagy válságnak
A rövidebb futamidőknek is vannak előnyei, az állam kisebb kamatot, kamatkockázatot vállalt volna vele. Könnyebben lehetne csökkenteni a kamatokat, ha a piaci viszonyok úgy alakulnak, például az infláció újra visszaesne.
Ám a hosszabb futamidejű kötvényeknél a finanszírozás könnyebb, stabilabb lehet. Hacsak nem alakul ki valamiféle tömeges visszaváltási pánik, de ilyesminek, ahogy bármilyen nagyobb válságnak, egyelőre semmi jele.
A függetlenség ára
A német és magyar kötvények hozamkülönbsége tehát nem magas, jelenleg 2,3 százalékpont. Egy másik hozamkülönbség viszont óriási. Míg az intézményi befektetők körében mérvadó referenciahozam az öt éves magyar államkötvényeknél mindössze 0,79 százalék volt pénteken, addig a MÁP Plusz 4,9 százalékos hozammal kapható. A kettő különbsége 4,11 százalékpont.
Ennyit fizet a magyar állam a vélt vagy valós függetlenségéért, plusz még – a lakossági befektetőknél mindig magasabb – forgalmazási költségek különbségét.
Erre már érdemes felfigyelni. 
