A külföldi befektetők forintban kibocsátott magyar állampapírjainak állománya legutóbb, július 3-án 4439 milliárd forint volt, ez mintegy 600 milliárd forinttal alacsonyabb az áprilisban jellemzőnél és nagyjából 660 milliárddal kisebb összeg az áprilisi 5100 milliárdos csúcsnál.
A jelenségre nem nehéz okot találni, ilyesmire a múltban is sokszor volt példa. A görög problémákon kívül a tervezett amerikai kamatemelés is azzal jár, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága csökken. A hozamok világszerte nőnek, a feltörekvő piacokat inkább kerülik, ami a forint és más devizák, például a zloty gyengülésén is látszik.
Eközben a tíz éves államkötvényeink referenciahozama az áprilisban jellemző 3,3-3,4 százalékos szintről 4,0 százalék környékére emelkedett – miközben a rövid futamidejű papírok hozama tovább süllyedt, az évi egy százalék alá is benézett. A kötvényhozamok emelkedtek eközben szerte Európában is, így ebben sincs túl sok meglepetés.
Többet kínálunk, mint a németek
A német és magyar kötvényhozamok közötti különbség ezzel nem változott jelentős mértékben, évi 3,2-3,3 százalékpontnál jár, ami az idén eléggé gyakori volt. Az utóbbi időben inkább nőtt ez az érték, a félév során, főleg az év elején három százalékpont alatt is volt. (Az amerikai hozamokhoz képest a hozamfelárunk jóval alacsonyabb.)
Amint Duronelly Péter szenior elemző az Aegon Alapkezelő blogján írta, ezzel az állampapír-mennyiséggel most „a külföldiek a fix kamatozású, nem lakossági piac nagyjából felét fedik le, de volt ez ennél jóval alacsonyabb is. Az MNB és az ÁKK célja a külföldiek súlyának csökkentése a magyar adósság finanszírozásában”.
Túl sok a devizánk, nem kell külföldi
A devizatartalékok szintje túl magas, ezért a devizakülföldieket arra ösztönzik, hogy itteni megtakarításaikat devizára váltva építsék le. „Van egy olyan megfontolás is, hogy amennyiben valami stressz érné a tőkepiacokat, akkor túl magas külföldi jelenlét esetében (…) a kényszerértékesítések nagysága is túl nagy lenne, felnagyítva az ilyenkor egyébként elkerülhetetlen piaci turbulenciákat is”– írja az elemző.
A forint nyugodtan gyengülhet
A szerző szerint a Magyar Nemzeti Bankot már nem érdekli, hogy stabil legyen a forintárfolyam, így nyugodtan tarthatja nulla százalék körül a kamatait. Sőt, az is valószínűnek tűnik, hogy az MNB szívesen látna még gyengébb forintot, remélve, hogy ennek pozitív hatása lenne a növekedésre. (A várható kamatpályáról, elemzői véleményekről itt írtunk.)
Duronelly szerint lehet, hogy jól járt, aki most kiszállt a magyar kötvényekből. „Nincsen semmi dráma, de az amerikai hozamok emelkednek, és az eddigi tapasztalatok alapján ez a magyar kötvénypiac teljesítményét sem fogja segíteni” – írja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,35 pontos nyitás után erősödött szerdán kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
