Lépett Németország: jelentősen bővítik a hírszerző szolgálatok jogköreit

Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter szerint a cél az, hogy a német szolgálatok képesek legyenek „aktívan fellépni ellenfeleikkel szemben”. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a tervek szerint a jövőben szigorúan meghatározott esetekben nemcsak megfigyelhetnék a fenyegetéseket, hanem aktívan be is avatkozhatnának. A reform egyik központi eleme a digitális térben biztosított új jogosítványok köre.

A tervezet parlamenti elfogadása esetén a BND és az alkotmányvédelmi hivatal jövő évtől online „házkutatást” is végezhetne, vagyis hozzáférhetne az eszközökön tárolt adatokhoz.

Bővítenék a titkosított kommunikáció lehallgatásának lehetőségét is, amely a korábban tárolt tartalmakra is kiterjedhetne. A tervezet fokozatos rendszert állítana fel az eszközök adatainak kiolvasására és a magánszámítógépekbe történő titkos beavatkozásokra: minél szélesebb körű hozzáférésről lenne szó, annál szigorúbb feltételeknek és ellenőrzésnek kellene megfelelni. A hírszerző szolgálatok ellenőrzését egyúttal megerősítenék, és az ellenőrzési feladatokban nagyobb szerepet kapna a Független Ellenőrzési Tanács.

Nina Warken, a kancellári hivatal vezetője szerint Németország nem támaszkodhat tartósan a szövetséges külföldi szolgálatok támogatására, és a német hírszerzés nem maradhat el más európai partnerek mögött. A kormány szerint a reform révén a német szolgálatok jogi értelemben egyes területeken felzárkóznának más európai hírszerző szolgálatokhoz. Dobrindt úgy fogalmazott: „valódi titkosszolgálatokká fejlesztjük hírszerző szolgálatainkat”. A belügyminiszter szerint Németországot naponta érik hibrid hadviselési műveletek. A tervezet alapján például a külföldi hírszerzésért felelős BND egy Németország elleni kibertámadás vagy dezinformációs támadás közben beavatkozhatna egy idegen hatalom informatikai infrastruktúrájába.

(MTI)