A világméretű botrányt kavart izraeli kémprogramot gyártó kibercég az adósságiba rokkanhat bele.

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal. A világ számos más országában – köztük Magyarországon is – viszont újságírók, cégvezetők és politikusok ellen is bevetették a Pegasust a korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint.

Felébredt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-ra? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  

Szerinte meg kéne előzni, hogy olyan országok is igénybe vehessék a programokat, ahol nem biztosított azok használatának hatósági ellenőrzése.

Az NSO-tulaj Salev Hulió szerint ők minden tranzakciónál körültekintően jártak el.

Vannak kivételek is az új szabály alól, például, ha egy újságírót azzal gyanúsítanak, hogy egy másik ország vagy egy terrorszervezet ügynöke.

Michelle Bachelet szerint a kémszoftveres lehallgatási botrány fejleményei "látszólag megerősítik" a testület legsúlyosabb félelmeit a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekről.

A belügyminiszter kész akár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is válaszolni a kérdésekre. Csakhogy a Fidesz szerint nincs szükség ilyen ülésre.

Edward Snowden szerint az év sztorijának ígérkezik az a botrány, amelyet tegnap robbantottak ki a világ vezető lapjai. A gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után kémkedett a hatalom egy izraeli szoftver segítségével. A magyar kormánynak „nincs tudomása” ilyesmiről. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha valóban kémkedés történt. Az ügy tovább terhelheti Brüsszel és a magyar kormány amúgy is feszült viszonyát.

Mivel Kanada tagja az angolszász hírszerzési hálózatnak, a lebukott kém károkozása nemzetközi kiterjedésű. Ortis Kínának politikai értesüléseket értékesített, a drogkartellek felé pedig olyan információkat adott el, amellyel lehallgatásbiztosan kommunikálhattak világszerte. Káncz Csaba jegyzete.

Donald Trump nem ad hitelt a Politico című lapban megjelent értesüléseknek, melyek szerint Izrael lehallgatja a Fehér Házat.

A techóriás a Bloombergnek ismerte el az évekig fennálló gyakorlatot, amit amúgy korábban még tagadott. Szerintük a lehallgatásokba a felhasználók beleegyeztek.

A szaúdi kormány csak teljes ellenőrzés és cenzúra mellett hajlandó engedni az internetes kommunikációt.

Trump volt kampánymenedzsere, Paul Manafort lehallgatását már az előző kormány elrendelte.

Az NSA által koordinált globális lehallgató rendszer évtizedek óta működik. Most többet megtudhatunk új feladatairól, amelynek keretében például az egész világra kiterjedően végzi el emberek mobiltelefonjának geolokációját és kulcsszerepet játszik a drónok támadásának koordinációjában. Ausztráliában viszont egyre idegesebbek a politikusok az ottani bázis miatt.

A Bose fejhallgatói figyelik, hogy miket hallgatsz a telefonodon, beperelték a céget.

Itt még van következménye annak, ha valaki össze-vissza hazudozik a tévében.

Lassan már nincs élő politikus, aki szerint megtörténhettek úgy a dolgok, ahogy az amerikai elnök meséli, de ő azért kitart.

Már az FBI igazgatója is azt kéri, hogy cáfolja meg az Igazságügyi Minisztérium az amerikai elnök pletykáját.

Ritkán van nagyobb balhé Kanadában, de akkor tényleg nagyot szól, ez is egy csúnya ügy.

Egyre gyakrabban hallunk róla, hogy telefonjaink, számítógépeink hang-, és képfelvevő eszközei bizony nem csak akkor üzemelnek, amikor szeretnénk, hanem mások által vezérelt programok is beindíthatják őket. Most az internet legnagyobb guruja, Mark Zuckerberg alaposan ráerősített erre: lefedte kameráját és mikrofonját.

Amerikai és brit titkosszolgálatok már évekkel ezelőtt megszerezték a világ legnagyobb SIM-kártya gyártójának azonosítási és titkosítási kódrendszerét és így szabad hozzáféréshez jutottak a mobil készülékeken bonyolított beszélgetésekhez és adatforgalomhoz.

Lehallgatás elleni német technológiát vásárolt a BlackBerry.

Évi 70 millió forintjába kerül a Telenornak, hogy a különböző hatóságok által igényelt 40 ezer mobiltávközlési adatot kiadja - mondta Erdélyi Márk, a távközlési szolgáltató társaság jogi igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az olaszokat még a szupermarketben és az autóikban is ellenőrzik - derült ki az adatvédelmi biztos jelentéséből.