A személyes és helyhez kötött adatok 70 százalékát a rendőrség kéri, 20 százalék jut a bíróságokra és ügyészségekre, míg 10 százalék az adóhatóságra. A lehallgatásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok közvetlenül végzik, azokról a távközlési cégnek nincs is információja - válaszolta kérdésre a jogi igazgató.
A Telenor által tárolt adatok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a szerződést kötő ügyfél személyes adatai, a másodikba a hitelképességét igazolók, például a bankszámlája forgalmi adatai. A cég ugyanis az előfizetőinek egy hónapig hitelez, a számlát utólag küldi.
A harmadik csoportba tartozó adatok a számlázáshoz szükségesek, ide tartozik a beszélgetés dátuma, ideje, helyszíne és időtartama is. A beszélgetés tartalmát nem rögzítik, az SMS-t pedig addig őrzik, amíg azt nem fogadja a címzett, de két hét után mindenképpen törlik - mondta a jogi igazgató. Az internet forgalmi adatai között nem rögzítik a felkeresett honlapokat.
Máshol az állam fizet az adatokért
A hatóságok által kért adatok fele a készülékek egyedi azonosítójára vonatkozik, 20 százalék pedig az adott készülék forgalmi adataira szól. A kért adatok 20 százaléka nem alkalmas arra, amire a hatóság használni akarja, ilyenkor egyeztetnek.
Egyes országokban a hatóságok fizetnek a távközlési szolgáltatóknak az adatokért, ott kevesebbet is kérnek azoktól - tette hozzá Erdélyi Márk. Magyarországon ingyenes a kötelező adatszolgáltatás.
A forgalmi és a földrajzi helyi adatokat egy évig, a nem fogadott hívásokét fél évig őrzi a szolgáltató. A személyes adatokat pedig a szerződés lejártát követő egy év múlva törlik.
A mobilszolgáltató nem tudja, ha lehallghatnak minket
Évi 70 millió forintjába kerül a Telenornak, hogy a különböző hatóságok által igényelt 40 ezer mobiltávközlési adatot kiadja - mondta Erdélyi Márk, a távközlési szolgáltató társaság jogi igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
