Az amerikai igazságügyi miniszter hétfőn elrendelte, hogy a szövetségi ügyészek a szivárogtatási vizsgálatok során ezentúl nem használhatják fel a bíróságon újságírók email-levelezésének és telefonbeszélgetéseinek adatait.
A szabad és független sajtó elengedhetetlen része demokráciánk működésének. Az igazságügyi minisztérium a jövőben, bizonyos kivételektől eltekintve, már nem fogja alkalmazni azt a gyakorlatot, amellyel az ügyészek hozzáférhetnek a munkájukat végző újságírók kommunikációjára vonatkozó adatokhoz - derült ki a Merrick Garland vezette tárca feljegyzéséből.
A minisztérium júniusban folytatott egyeztetést több médiavállalat vezetőjével a tervezett új gyakorlatról, miután mások mellett a CNN hírtelevízió, illetve a The New York Times és a The Washington Post című napilap is felfedte, hogy a hatóságok több újságírójuk adataihoz is hozzájutottak nyomozások során.
Az új gyakorlat szerint egyértelmű kivételt képeznek azok az esetek, amikor egy újságírót azzal gyanúsítanak, hogy egy másik ország vagy egy terrorszervezet ügynöke lehet, illetve olyan helyzetek, amelyek valamilyen küszöbönálló veszéllyel fenyegetnek, például emberrablások vagy gyermekek elleni bűncselekmények.
A tárca annak hatására módosított a gyakorlaton, hogy kiderült: Donald Trump elnöksége idején a hatóságok Oroszországgal és más nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatos kiszivárogtatási nyomozások során alsóházi demokrata párti képviselők, valamint újságírók metaadataihoz is hozzájutottak.
Joe Biden elnök korábban leszögezte: nem fogja engedni, hogy az igazságügyi minisztérium hozzáférjen újságírók telefonadataihoz, mert ezt a gyakorlatot "helytelennek" tartja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 129,72 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 143 326,20 ponton zárt szerdán.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
