Svájc is használta a vitatott Pegasus-szoftvert, sőt, feltehetően ma is használja még,

- írja a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) saját oknyomozása alapján.

Svájci szervekhez vezettek a nyomok 

A svájci napilap szerint a helyi hatóságok 2017-ben és 2018-ban vetették be először a kémszoftvert, amelynek nyomait a kanadai Citizen Lab kutatócsoport 2018 őszén meg is találta az országban.

A Pegasus segítségével aktiválni lehet a megfigyelt személyek mobiltelefonjainak kameráit és hangszóróit, valamint hozzá lehet férni üzeneteikhez, emailjeikhez, fényképeikhez és videóikhoz.

A lap úgy tudja, hogy a Citizen Lab akkori jelzése nyomán egy szövetségi hatóság szakértői belső vizsgálatot indítottak, hiszen a szoftvert elvileg külföldi titkosszolgálat is bevethette volna Svájcban tartózkodó személyekkel szemben.  

A vizsgálatból azonban kiderült, hogy

a nyomok egy svájci hatósághoz vezetnek, amely legitim módon használta a Pegasust.

Ezt két forrás is megerősítette az NZZ-nek, részletek említése nélkül.

A lap azt valószínűsíti, hogy

az említett szervezet a titkosszolgálat lehet, amely 2017 szeptemberétől vetette be a szoftvert.

Ezzel figyelhették meg olyan gyanús személyek mobiltelefonjait, akik konkrét és komoly terrorfenyegetést jelentettek, vagy ellenséges kémkedést folytattak. A titkosszolgálat nem kívánta kommentálni az értesülést.

Az NZZ szerint emellett vannak arra utaló jelek, hogy

a szövetségi állam és a kantonok bűnüldöző szervei is beszerezték a Pegasust.

Ez önmagában egyébként még nem probléma, hiszen ez a szoftver az egyik legjobbnak számít ezen a piacon.    

Bírósági engedély kell

A drága és vitatott, célszemélyek megfigyelésére alkalmas szoftvereket Svájcban általában csak egyes esetekben vetik be – és csak akkor, miután azt bíróság engedélyezi. (Magyarországon viszont az igazságügyminiszter adja ki az engedélyt - a szerk.)  

A bűnüldöző szervek 2019-ben 12, 2020-ban pedig 13 alkalommal használtak ilyen szoftvereket. A titkosszolgálat nem közölt részletes információt.

Az egyébként nem meglepő – írja az NZZ –, hogy 2018 őszén eltűntek a Pegasus nyomai Svájcban. A Citizen LAB jelentése után ugyanis a kémszoftver gyártójának, az izraeli NSO-nak tovább kellett fejlesztenie a terméket.

A legújabb, 4. verzió pedig a korábbiaknál hatékonyabban tünteti el saját nyomait.

Itthon is használhatták, más céllal

A Pegasust más országokban azonban nem csak bűnüldözési és terrorelhárítási céllal használták, hanem újságírók, cégvezetők és politikusok után is kémkedtek segítségével a július közepén számos nagy nemzetközi lap által publikált tényfeltáró cikkek szerint.

A szoftvert

Magyarországon is bevethették mintegy 300 célszemély, köztük kormánykritikus közszereplők ellen.

A magyar kormány nem erősítette meg, de nem is cáfolta annak hazai titkosszolgálatok általi használatát. Szerinte törvénytelenség nem történt.   

Ami a globális vonatkozásokat illeti, a Guardian szerint 

a kiszivárgott lista – a potenciális megfigyeltek listája - több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz.

Elemzők megvizsgálták az érintett mobiltelefonok egy kis részét, és több mint felüknél megtalálták a Pegasus nyomait.

A listára több mint 180 újságíró került fel 21 országból. Emellett kémkedés folyhatott cégvezetők, vallási vezetők, tudósok, civil szervezetek dolgozói, kormányzati tisztviselők, köztük miniszterek, kormányfők és elnökök ellen is.

Ghada Oueisst, az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió újságírónőjét például azzal zsarolták, hogy kiszivárogtatták bikinis fotóit, és azt terjesztették róluk – hamisan –, hogy főnöke jakuzzijában készültek.

Az újságírónő azt állítja, hogy

egy szakértő a telefonján megtalálta a Pegasus nyomait, és a szaúdi rezsimről írt cikkei miatt vették célba.

A szaúdi kormány az ügyet nem kommentálta.