Az izraeli Paragon cég Graphite kémprogramjával sokkal több újságírót és aktivistát figyelhetnek, mint amennyit a WhatsApp feltárt.

Egy uniós állam állhat független orosz újságírók telefonjainak feltörése mögött.

Megkezdte működését az Európai Parlament Pegasus-ügyeket vizsgáló bizottsága.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem talált jogsértést, de feljelentést tesz a kiszivárgott lista miatt. A jelentést nyilvánosságra hozták, de egy része titkos marad.

A Társaság a Szabadságjogokért hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben.

A világméretű botrányt kavart izraeli kémprogramot gyártó kibercég az adósságiba rokkanhat bele.

Kósa Lajos ma megerősítette, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a kémszoftvert.

A Pegasus kémszoftverrel figyelték meg Németh Dániel fotós-újságírót is, aki korábban lefotózta többek között a magángéppel repülő Orbán Viktort és a luxusjachton nyaraló Szijjártó Pétert is.

Ezúttal is egy ellenzéki kötődésű közszereplő telefonján találták meg a kémszoftver nyomait.

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal. A világ számos más országában – köztük Magyarországon is – viszont újságírók, cégvezetők és politikusok ellen is bevetették a Pegasust a korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint.

Felébredt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Egy újságírónőnek kiszivárognak a bikinis fotói, amelyekről azt terjesztik, hogy a főnök jakuzzijában készültek. Egy aktivistáról miniszoknyás kép kerül elő. Róla azt híresztelik, hogy harapdálták a combjait. Mindkettejük telefonján megtalálják a Pegasus-kémszoftver nyomait. Mindkettejük kellemetlen személy a hatalom számára.

A támadásait alig lehet kivédeni.

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

Hétfő reggel ülésezne a Nemzetbiztonsági Bizottság. A kormány szerint erre nincs ok. Az ellenzék szerint a Fidesz távolmaradása beismeréssel érne fel.

A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-ra? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  

Szerinte meg kéne előzni, hogy olyan országok is igénybe vehessék a programokat, ahol nem biztosított azok használatának hatósági ellenőrzése.

Lapunk kérdéseire válaszolt a miniszter, arra is, hogy mikor kell újabb korlátozásokat bevezetni a járvány miatt.

Ha ezt a szoftvert kémkedésre használták fel, akkor a legtöbb szereplőnek nem érdeke, hogy ebből nagy ügy legyen, mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a lehallgatási botrányról általánosságban. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy bárkinek a megfigyelése legitim lehet, ha az törvényesen és elszámoltatható módon történik. Szakértők szerint az egyik fő probléma éppen az, hogy Magyarországon a megfigyelés jogi szabályozása elnagyolt: a magyar törvények gyakorlatilag mindenkinek a lehallgatását lehetővé teszik.

A napokban kirobbant Pegasus-ügyben számos tényező a magyar állam érintettségére enged következtetni, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója beszélt a többi közt arról is, hogy milyen jogsértések vannak Magyarországon a titkos információszerzéssel kapcsolatban, mikor lehet törvényesen megfigyelni valakit, veszélyben vannak-e az átlagemberek, és milyen jogi lehetőségeink adódnak, ha azt gyanítjuk, hogy célkeresztbe kerültünk.

A magyar ellenzéki politikusokat, újságírókat, civil szervezetek munkatársait is érintő megfigyelési botrány kapcsán több szakértő felveti az Apple felelősségét is. Szerintük ugyanis – mint azt a mostani eset is bizonyítja - az iOS nem elég biztonságos, amit tetéz az, hogy az Apple nem mutat nyitottságot a hibák javítására, illetve a megoldás kapcsán a kooperációra.

Az NSO-tulaj Salev Hulió szerint ők minden tranzakciónál körültekintően jártak el.

Michelle Bachelet szerint a kémszoftveres lehallgatási botrány fejleményei "látszólag megerősítik" a testület legsúlyosabb félelmeit a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekről.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint semmi meglepő nincs abban, ha egy kormány technikai eszközöket alkalmaz a nemzetbiztonsági feladatai ellátására.

A belügyminiszter kész akár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is válaszolni a kérdésekre. Csakhogy a Fidesz szerint nincs szükség ilyen ülésre.

Edward Snowden szerint az év sztorijának ígérkezik az a botrány, amelyet tegnap robbantottak ki a világ vezető lapjai. A gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után kémkedett a hatalom egy izraeli szoftver segítségével. A magyar kormánynak „nincs tudomása” ilyesmiről. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha valóban kémkedés történt. Az ügy tovább terhelheti Brüsszel és a magyar kormány amúgy is feszült viszonyát.