Ghada Oueiss, az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió libanoni újságírónője éppen a férjével ebédelt otthonában tavaly júniusban, amikor üzenetet kapott. Egy kollégája figyelmeztette, hogy nézzen rá a Twitterre.
Kitalált történet
Oueiss elborzadt attól, amit látott. A közösségi hálón ugyanis több helyen is
megjelent róla egy bikinis fotósorozat, amely egy jakuzziban készült. A képek mellé azt a hamis információt írták, hogy azok a főnöke házában készültek.
A következő napokban az újságírónő Twitter-profilját elárasztották az olyan üzenetek, amelyek kétségbe vonták szakmai hitelességét. Sokan prostituáltnak nevezték, valamint azon gúnyolódtak, hogy csúnya és öreg. Sok üzenet olyan felhasználóktól érkezett, akik a jelek szerint a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Salman támogatói. A támadások egy része pedig kormányzati tisztviselők profiljaihoz volt köthető.
Az újságírónő – akinek történetét az NBC News tárta fel – azt állítja, hogy telefonját feltörték.
Azonnal tudtam, hogy meghekkelték a telefonomat. Azokat a fotókat sehol sem publikáltam. Azok csak a telefonomban voltak.
Ouiess decemberben pert indított a többi közt a koronaherceg ellen. Azt állítja, hogy egy szakértő a telefonján megtalálta a Pegasus-kémszoftver nyomait, és a szaúdi rezsimről írt cikkei miatt vették célba.
A gyanú szerint így akarták megfélemlíteni és lejáratni – az olyan konzervatív társadalmakban, mint a szaúd-arábiai, ugyanis botránnyal érnek fel az ilyen (ál)történetek.
A szaúdi kormány az ügyet az NBC megkeresésére nem kommentálta. Korábban tagadta, hogy bármilyen helyi szerv szoftvert használt volna lehallgatásra.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Pegasus az a szoftver, amellyel tényfeltáró cikkek szerint újságírók és politikusok után kémkedtek a világ számos országában. Annak segítségével aktiválták mobiltelefonjaik mikrofonjait, valamint hozzáfértek üzeneteikhez, emailjeikhez, fényképeikhez, videóikhoz.
Sajtóhírek szerint a szoftvert Magyarországon is bevetették mintegy 300 célszemély, köztük kormánykritikus közszereplők ellen. A magyar kormány nem erősítette meg, de nem is cáfolta a szoftver hazai titkosszolgálatok általi használatát. Szerinte törvénytelenség nem történt.
Más is ellenség lett
Ghada Oueiss csak egyike azon újságírónőknek és aktivistáknak, akiket állítólag célba vettek közel-keleti autoriter rezsimek a Pegasus-szoftverrel.
Alya Alhwaiti szaúdi aktivistáról, az ország első professzionális lovaglónőjéről szintén 2020 nyarán szivárogtak ki magánfotók a Twitteren. Az egyik képen, amelyen egy rövid ruhát visel, egy seb látható a lábán, amit lovaglás közben "szerzett". Egy másikon rövidnadrágban és pólóban napozik.
A képek mellé ezúttal is lejárató szövegek kerültek.
Azt állították róla, hogy részeg, fűvel-fával lefekszik, valakinek pedig még azt is megengedte, hogy harapdálja a combjait.
A ma már Londonban élő aktivista szintén azt állítja, hogy csak a telefonján tárolta a képeit. Szakértők pedig az ő telefonján is megtalálták a Pegasus nyomait.
Amikor elkezdtem véleményt nyilvánítani arról, hogy mi zajlik Szaúd-Arábiában, ellenség lettem
- mondta, utalva azokra az ügyekre, amelyekben a hatalommal szemben foglalt állást.
50 ezres lista
Ami a Pegasus-ügy globális vonatkozásait illeti, a Guardian szerint a kiszivárgott lista – a potenciális megfigyeltek listája - több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz. Elemzők megvizsgálták az érintett mobiltelefonok egy kis részét, és több mint felüknél megtalálták a Pegasus nyomait.
A listára több mint 180 újságíró került fel 21 országból, köztük a Financial Times, a CNN, a New York Times, a France24, az Economist, az Associated Press és a Reuters munkatársai. Emellett kémkedés folyhatott cégvezetők, vallási vezetők, tudósok, civil szervezetek dolgozói, kormányzati tisztviselők, köztük miniszterek, kormányfők és elnökök ellen is.
Több országban már vizsgálatok indultak az ügyben. A magyar kormány nem indított külön vizsgálatot.
A Pegasus-ügy nemzetközi és magyar vonatkozásairól készült videónkat itt tekinthetik meg:
Derűsen tekintenek a jövőbe a német ipari cégek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
