A lehallgatás és a telefonok figyelése régi történet, és nyilván nem az izraeli NSO kibercég által kifejlesztett szoftver az egyetlen a világon, amely ilyesmire képes
- mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a vasárnap kirobbant lehallgatási ügy, az úgynevezett Pegasus-botrány technikai hátterével kapcsolatban.
Mindent látnak
Emlékeztetett arra, hogy korábban a nemzetközi terrorizmus elleni harc során nagyon sok olyan megfigyelő eszközt hoztak létre hivatalos szervek, amelyekkel a terroristák kommunikációját tudták tömegesen ellenőrizni.
Az NSO szoftvere gyakorlatilag átveszi az irányítást a mobiltelefon felett: a szoftver használója minden, a telefonon zajló folyamatot és kommunikációt meg tud figyelni, be tudja kapcsolni annak mikrofonjait és kameráját, ráadásul „el is tudja tüntetni magát”, majd szükség esetén újra aktiválódhat, tette hozzá.
Tálas Péter – a napvilágot látott hírek és nyilatkozatok alapján – azt feltételezi, hogy
az NSO-szoftvernek van egy különlegessége, mégpedig a „hátsó kijárata”. Ez lehetővé teszi, hogy a megfigyelt telefonokról kinyert adatok az izraeli céghez kerüljenek.
Ez abból következtethető ki, hogy a cég saját állítása szerint ellenőrizni tudja a szoftver használatának jogos vagy jogosulatlan voltát.
A lehallgatás magyar szálával kapcsolatban a szakértő azt mondta: a cég a szoftvert majdnem ötven országnak értékesítette az izraeli hadügyminisztérium jóváhagyásával, 90-től viszont megtagadta – Magyarország az előbbiek közé tartozik.
Emlékeztetett arra is, hogy a szoftvert a terrorizmus elleni harcra szánták, amely mindenütt nemzeti hatáskörbe tartozik.
Magyarországon nem nagyon tudok elképzelni olyan nem állami szereplőt, amely ezt meg tudja szerezni. Feltételezem, hogy ha megrendelés volt, akkor az állami szinteken kellett, hogy eldőljön
- fogalmazott. Ráadásul ez egy nagyon drága szoftver, amire forrása inkább államoknak van.
Van törvényes lehallgatás, de...
Mint mondta, a hivatalos magyar szervek sem tagadták a szoftver vásárlását, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig kijelentette: ilyen eszközzel minden államnak rendelkeznie kell.
Arra a felvetésünkre, hogy a tényfeltáró cikkek szerint a szoftvert nem vagy nem csak a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra használhatták, hanem annak segítségével kormánykritikus újságírók, politikusok, cégvezetők telefonját figyelték meg itthon is, Tálas Péter azt mondta: az újságírók foglalkoznak nemzetbiztonságot érintő kérdésekkel is, tehát mindenütt – nem csak Magyarországon – megfigyelhetik őket törvényes keretek között is.
Legitim lehet bárkinek a megfigyelése, ha ezt törvényesen és elszámoltatható módon csinálják
- jelentette ki.
Ezzel kapcsolatban Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója lapunknak korábban azt mondta: a titkos információszerzés magyarországi szabályainak egy részéről már be is bizonyosodott, hogy nem jogszerű.
Egyrészt Magyarországon a külső engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú titkos információszerzést nem bíróság vagy más, független intézmény, hanem az igazságügyminiszter engedélyezi.
Ez annak ellenére így van, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban megállapította: ez a gyakorlat nem felel meg az európai emberi jogi normáknak.
A bíróság szerint – tette hozzá – az is jogsértő, hogy amikor véget ér a megfigyelés, és kiderül, hogy felesleges volt vagy esetleg már elérte a célját, akkor a magyar szabályok nem tartalmaznak tájékoztatási kötelezettséget. A titkos információszerzés tehát – hacsak nem történik valami rendkívüli – titkos is marad.
Szabó Máté kifogásolta azt is, hogy
a nemzetbiztonsági célú titkos információszerzés szabályozása nagyon elnagyolt,
és nagyon kevés az olyan garancia, amely védené az egyének magánszféráját vagy a bizonyos hivatások által védendő információkat, mint például az újságírók esetében, akiknél a forrásvédelem indokolná a szigorúbb szabályokat.
Tálas Péter szintén úgy véli, hogy Magyarországon a megfigyelés jogi szabályozása meglehetősen nagyvonalú: a magyar törvények gyakorlatilag mindenkinek a lehallgatását lehetővé teszik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn mindenesetre utasította az általa felügyelt szolgálatot vizsgálat lefolytatására a Pegasus-ügyben.
Kínos történet
Ami a feltételezhető végkifejletet illeti – mi az, amit megtudhatunk, és mi az, amit nem – , Tálas Péter nemzetközi tekintetben azt mondta:
ha ezt a szoftvert kémkedésre használták fel, akkor a legtöbb szereplőnek nem érdeke, hogy ebből ügy legyen. Nem érdeke a fejlesztőnek, a vásárlóknak, a felhasználóknak.
Utalt arra, hogy a kiszivárgott hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel volt belga kormányfő, az Európai Tanács elnöke is rajta van a megfigyeltek listáján.
A vásárlók számára mindenképp gázos ez a történet. Ha egy állam a saját állampolgárai, politikai ellenfeleivel szemben használta fel, akkor ez rendkívül kínos
- fogalmazott.
Ha pedig magáncégek használták a szoftvert, még inkább problémás a helyzet, hiszen akkor a titkosszolgálatok nem védték meg polgáraikat. Magyar állampolgárt ugyanis csak a magyar szolgálatoknak van joguk lehallgatni – nekik is csak indokolt esetben.
Egy szűk kör meg fogja tudni, hogy mi történt: normális demokráciákban a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, akiknek titoktartási kötelezettségük van, megtudhatják ezt. A Parlament ellenőrizheti a titkosszolgálatokat és a belügyet is
- mondta Tálas Péter. A nyilvánosság előtt viszont rejtve maradhat a teljes történet.
Emiatt feltételezhető, hogy a nyilvánosság szintjén – hacsak egyértelmű bizonyítékok nem kerülnek elő – minden a feltevések szintjén marad, és egyetlen nagy politikai szereplő sem fog belebukni a Pegasus-ügybe.
Egy kivétel lehet, véli a szakértő: ha a szoftverrel egy más állam politikusait akarták lehallgatni, azt biztosan ki fogják vizsgálni.
A Gazprom állítása szerint szerdán légitámadások érte a Török Áramlat gázvezetéket ellátó szivattyúállomást Oroszország déli részén. 
