10p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A napokban kirobbant Pegasus-ügyben számos tényező a magyar állam érintettségére enged következtetni, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója beszélt a többi közt arról is, hogy milyen jogsértések vannak Magyarországon a titkos információszerzéssel kapcsolatban, mikor lehet törvényesen megfigyelni valakit, veszélyben vannak-e az átlagemberek, és milyen jogi lehetőségeink adódnak, ha azt gyanítjuk, hogy célkeresztbe kerültünk.

- Hétfői blogbejegyzésében azt írta a hazánkat is elérő megfigyelési botránnyal, a Pegasus-üggyel kapcsolatban, hogy Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes. Hogyan lehet törvényes ebből a szempontból, ami jogsértő?

- Annyiban nem meglepő ez, hogy Magyarországon – és egyébként a világ sok országában – nagyon sokszor iktatnak törvényekbe olyan dolgokat, amelyekről kiderül vagy kiderült, hogy nem jogszerűek. Erről szól nagy részben az alkotmánybíráskodás is: törvényekről állapítják meg, hogy azok jogellenesek.

A titkos információszerzés magyarországi szabályainak egy részéről már be is bizonyosodott, hogy nem jogszerű.

Más részéről ugyan nem  bizonyosodott be, de nagyon könnyű azt bebizonyítani – abban a tekintetben, hogy nagyon elnagyolt a szabályozás, és nagyon kevés olyan garanciája van a titkos információszerzésnek, amely védené az egyének magánszféráját vagy a bizonyos hivatások által védendő információkat, mint például az újságírók esetében, akiknél a forrásvédelem indokolná a szigorúbb szabályokat.

De ilyenek egyáltalán nincsenek a magyar jogban. És ez a hiány már önmagában jogellenességet jelent.

-Tudna példát mondani arra az információszerzés szempontjából, hogy mi az, ami jogsértő, mégis előfordul a magyar gyakorlatban?

- Biztosan jogsértő, hogy

Magyarországon a külső engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú titkos információszerzést nem bíróság vagy más, független intézmény, hanem az igazságügyminiszter engedélyezi.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban megállapította, hogy ez a gyakorlat nem felel meg az európai emberi jogi normáknak.

Bizonyos emberek felkerültek egy listára. Kiszemelték őket. (Illusztráció. Depositphotos)
Bizonyos emberek felkerültek egy listára. Kiszemelték őket. (Illusztráció. Depositphotos)

Az is jogsértő, hogy

amikor véget ér a megfigyelés, és kiderül, hogy felesleges volt vagy esetleg már elérte a célját, akkor a magyar szabályok nem tartalmaznak tájékoztatási kötelezettséget.

Tehát a szolgálatok nem tájékoztatják az érintettet a megfigyelésről és arról, hogy amennyiben jogorvoslattal szeretne ellene élni, akkor azt így és itt teheti meg. Ezt is megállapította az Emberi Jogok Európai Bírósága.

-Tehát Magyarországon ha valakit – mint utólag kiderül – jogsértő módon figyelnek meg, akkor később sem értesítik a megfigyelés tényéről?

- A titkos információszerzés lényege, hogy titkos, és a magyar információszerzés logikája szerint – hacsak nem történik valami rendkívüli – titkos is marad.

- Összességében milyen feltételek vagy körülmények fennállása kell ahhoz, hogy valakit ma Magyarországon törvényesen le lehessen hallgatni, meg lehessen figyelni a telefonját?

- E tekintetben két külön szabályozási rendszer van.

Az egyik az, amiről most kevesebb szó esik, a bűnüldözési célú titkos információszerzés. 

Ha valaki bűnöző, akkor így fülelik le. Ennek egy picit szigorúbb és pontosabban meghatározott szabályrendszere van, mint a másiknak, amiről mostanában beszélünk sokat,

ez pedig a nemzetbiztonsági célú titkos információszerzés. Utóbbinak viszont nagyon elnagyoltak a szabályai, feltételei.

A magyar törvény szerint akkor lehet valakit nemzetbiztonsági céllal titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni, ha az így szerzett információ szükséges a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához, és az másképpen nem szerezhető meg. Ez az egyetlen törvényi feltétel. De az, hogy milyen feladatai vannak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, rendkívül tágan van meghatározva.

Magyarországon öt olyan szolgálat vagy szervezet van, amely jogosult ilyen tevékenységet végezni (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Terrorelhárítási Központ, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat – a szerk.). Ezek egy része a külső támadásoktól, a külső befolyástól védi a magyar államot, mások a belső elhárítással foglalkoznak. És van olyan szervezet, amely kifejezetten a terrorizmus elhárítását végzi.

Ezeknek a feladatoknak az ellátására sok esetben szükséges ilyen adatok megszerzése.

A probléma, hogy Magyarországon nincsenek olyan szabályok, amelyek további feltételeket szabnának, például olyat, hogy a megfigyeléssel okozott sérelem – az egyén magánszférája vagy az újságírói forrás védelme tekintetében – kisebb sérelmet kell, hogy okozzon, mint a megfigyelés elmaradása.

Nincs ilyen mérlegelési helyzet.

Ráadásul az engedélyezésre jogosult igazságügyminisztertől nem is várható el, hogy mindezt mérlegre tegye, hiszen ő szükségképpen a megfigyelésben érdekeltek oldalán áll. Nem ő a megfelelő személy arra, hogy a megfigyeléssel szemben álló érdekeket is megfelelően mérlegelje.

- Mi lenne a kívánatos: kinek vagy minek kellene engedélyeznie a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelést? 

-  Egy bíróságnak. Ennél jobbat jelenleg nem tudunk kitalálni. A magyar jogrendszerben a bíróság az a döntéshozó, amely a lehető leginkább független a végrehajtó hatalomtól. A bűnüldözési célú titkos információszerzés esetében például a bíróság engedélyezi a megfigyelést.

- Ma Magyarországon az átlagembereknek – ez esetben azokra gondolok, akik nem közszereplők és nem is bűnözők – mennyire kell tartaniuk attól, hogy lehallgatják vagy megfigyelik őket?

- Az igazságügyminiszter elég sok engedélyt ad nemzetbiztonsági célú, titkos információszerzésre. A 168 óra pár héttel ezelőtt derítette ki, hogy az elmúlt évhez képest nagyjából megduplázódott a kiadott engedélyek száma. De azt nem tudom, hogy kik a megfigyeltek, és azt sem tudom, hogy milyen szempontok alapján dőlnek el ezek a kérdések.

Szerintem itt nem számít, hogy valaki közszereplő vagy sem. Valójában annak kellene számítania, hogy ki az, aki veszélyt jelentene a nemzet biztonságára vagy a közbiztonságra.

Most közszereplőkről, értelmiségiekről, korrupciós ügyek feltárásán dolgozó újságírókról derült ki, hogy megfigyelték őket.

Az, hogy ők egyébként általában kritikus álláspontot képviselnek a kormányzattal szemben, arra enged következtetni, hogy ezeket az eszközöket akár visszaélés-szerűen is alkalmazhatják,

nem csak azok ellenében, akik a nemzet biztonságára veszélyesek, hanem azok ellenében is, akik a kormány szempontjából nem annyira kedvező véleményt képviselnek.

- Az elmondottak alapján elsősorban azoknak kell megfigyeléstől tartaniuk, akik benne vannak a politikában, és kritikus álláspontot képviselnek. Egy fodrász vagy gyári munkás feltételezhetően nem kerül fel a megfigyelési listákra.

 - Ezekre a listákra nem.

Nagyon drága eszközökről van szó, amiknek az alkalmazását valószínűleg csak kormányok tudják megfizetni.

Valószínűtlen, hogy olyan totális megfigyelésre használnák ezeket, amelyek bárkit érinthetnek. 

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ezeknek a technológiáknak vannak változatai, amik könnyebben hozzáférhetők piti bűnözők számára is zsarolási céllal. Ez egyébként bűncselekmény, amitől a magyar államnak meg kell védenie a polgárait.

- Ha esetleg a megfigyelés, lehallgatás jeleit tapasztaljuk, hova fordulhatunk? Milyen jogi lehetőségeink vannak?

- Ebből a szempontból a magyar jog sajnos nagyon kevés és nagyon kevéssé hatékony jogi lehetőséget biztosít.

Ha azt gyanítjuk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok visszaéltek hatalmukkal, akkor az adott szolgálat felügyeletét ellátó miniszterhez fordulhatunk panasszal. Ez a belügyminiszter, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter lehet. Tőlük kérhetjük az eset kivizsgálását.

Ők a legtöbb esetben azt a választ adják, hogy az Ön esetében jogellenes megfigyelés nem történt, amiből ugye nem tudjuk megállapítani, hogy egyáltalán nem történt, vagy történt, de az szerintük nem jogellenes.

Ha ezzel a válasszal elégedetlenek vagyunk, akkor az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságához fordulhatunk, és kérhetjük ennek kivizsgálását. Ott politikai döntés fog születni, hiszen a bizottságot országgyűlési képviselők, nem pedig bírák alkotják.

Tudomásom szerint még egyetlen esetben sem történt meg, hogy egy polgár panaszára a Nemzetbiztonsági Bizottság ilyen vizsgálatot folytatott volna le. Ez tehát csak papíron, nem pedig a gyakorlatban létező garancia.

Ha valaki szeretné megtudni, hogy milyen adatokat gyűjtöttek róla, akkor nem nagyon tudja ezt kikényszeríteni bírói úton. Bár a magyar jogrendszerben léteznek arra vonatkozó szabályok, hogy hogyan férhet hozzá valaki a lehallgatása során gyűjtött adatokhoz, még nem nagyon láttunk példát arra, hogy ezt valaki eredményesen tudta volna érvényesíteni.

- A megfigyelés szempontjából a magyar szabályozás mennyiben különbözik a nyugati szabályozástól?

- A magyar szabályozást elnagyoltsága, illetve a garanciák hiánya jelentősen megkülönbözteti a nyugati normáktól. Nem véletlen, hogy – mint jeleztem – a magyar titkosszolgálati szabályozásról már több mint öt évvel ezelőtt megállapította a bíróság a jogsértő voltát. Ennek ellenére azóta sem történt semmi ezzel a törvénnyel.

Azok a garanciák, amiket hiányolok, a nyugat-európai országok jogrendszerében többnyire megvannak.

Vagy ha nincsenek meg, akkor ott igyekeznek ezeket pótolni.

- Ön szerint – az alapján, amit eddig lehet tudni a Pegasus-ügyről – valóban történtek-e megfigyelések Magyarországon, és ha igen, akkor kik és miért figyeltek meg embereket?

- Tudjuk, hogy bizonyos emberek felkerültek egy listára. Kiszemelték őket lehallgatásra, és többüknek a telefonján nyomai voltak annak, hogy telepítettek rá egy szoftvert, amely elküldött onnan adatokat valahova. De arra jelenleg senkinek sincsenek bizonyítékai, hogy ez kinek a megbízásából történt. Erre csak közvetett utalások vannak.

Ennek a cégnek (a kémszoftvert kifejlesztő izraeli NSO – a szerk.) egyik alkalmazottja azt mondta, hogy a magyar kormány az ügyfele volt. És abból is erre lehet következtetni, hogy ez annyira drága szolgáltatás, hogy azt egy újság vagy egy bűnözői csoport nem engedheti meg magának.

Az is a magyar állam érintettségére enged következtetni, hogy valami összefűzi ezeket az embereket – nevezetesen az, hogy többségük kritikus a kormány tevékenységével szemben.

Ha pedig nem a magyar állam áll a történtek mögött, akkor azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért nem védi meg az állam a polgárait egy bűnözői csoport megfigyelésétől. Még erre sem kaptunk igazán választ.

-Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy utasította az általa felügyelt szolgálatot vizsgálat lefolytatására. Ön szerint van arra remény, hogy ebben az ügyben átlátható vizsgálat folyik majd le, és megbízható választ kapunk a történtekre?

- A teljes átláthatóságot nem várom el, hiszen a titkos információszerzés minden ténye soha nem válhat teljesen nyilvánossá.

Az igazi nehézség, hogy

egyes intézmények függetlenségének megszüntetése után már nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a jogállami mechanizmusok működnek.

Ezért én nem igazán bízom abban, hogy bármilyen vizsgálat eredménye – ha egyáltalán lesz ilyen – feltétlenül tükrözni fogja a valóságot. A bizalom, legalábbis bennem, elveszett.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ismét irigykedhetünk az olaszokra
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 14:21
Olaszországban az elemzők által várttal összhangban 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat előzetes adataiból.
Makro / Külgazdaság Tankolni menne? Jól nézze meg ezeket a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 12:48
Nagyon olcsó azért nem lesz...
Makro / Külgazdaság Mit tenne Nagy Márton helyében? Ezt is megkérdezzük Békesi Lászlótól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 11:46
A volt pénzügyminiszter június 11-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lesújtó számok érkeztek: pislákol a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 09:15
Májusban 50,1 pontra esett vissza a BMI, ami a növekedés határát jelenti. A részindexek többsége csökkent, a foglalkoztatás zsugorodik.
Makro / Külgazdaság Kedvező változás a magyar diszkontokban – A Privátbankár Diszkont Árkosárból kiderül, merre mentek az árak
Csernátony Csaba - Kollár Dóra | 2025. június 2. 05:44
Egy hónap alatt közel 2 százalékkal csökkent a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő alapvető termékek átlagára. 
Makro / Külgazdaság Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás
Sasvári Péter | 2025. június 1. 06:01
Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     
Makro / Külgazdaság Szörnyű örökséget hagyott hátra Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 12:41
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből. Ennek ellenére a tőkehelyzet javult valamelyest a forint év végi gyengülése miatt, így „csak” közel 1700 milliárd forint mínuszban van a saját tőke.
Makro / Külgazdaság Meghalt az abortusztabletta feltalálója
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 10:46
98 éves korában elhunyt a francia tudós, aki feltalálta az abortusztablettát.
Makro / Külgazdaság Friss jelentés: 1 milliárd eurónál is több uniós forrás ment el diszkriminatív projektekre
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:59
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is.
Makro / Külgazdaság 250 millió méh szabadult ki egy felborult kamionból
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:29
Az amerikai Washington államban a hatóságok arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy vigyázzanak a méhrajokkal. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG