Dagad a lehallgatási botrány, tovább romolhat az Orbán-kormány és Brüsszel viszonya (frissítve)

Hagyd abba, amit csinálsz, és olvasd el ezt. Ez a kiszivárogtatás az év sztorija lesz

– így harangozta be Edward Snowden, az elmúlt évtized talán legfontosabb kiszivárogtatója azt a sztorit, amelyet tegnap egyszerre publikáltak vezető nemzetközi lapok.

Fikcióból valóság

A történet elsőre úgy hangzik, mintha egy James Bond-film forgatókönyve lenne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek segítségével azok titokban aktiválják mobiltelefonok mikrofonjait és így lehallgatják tulajdonosaikat, valamint hozzáférnek üzeneteikhez, emailjeikhez, fényképeikhez, videóikhoz.

A mit sem sejtő célszemélyek között újságírók éppúgy vannak, mint állam- és kormányfők, vagy éppen cégvezetők.

Figyelnek. De kik? És miért? (Forrás: Depositphotos)

Mindez azonban – a lapok beszámolói szerint – nem fikció, hanem valóság, ráadásul úgy tűnik, hogy a botrányban a magyarországi hatalom is igencsak érintett.

A Direkt 36, amely részt vett a nemzetközi tényfeltáró projektben, azt állítja, hogy

az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramját már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen, és közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.

Magyarországon állítólag több mint 300 célpont volt, köztük négy újságíró és egy fotós. Rajta van a listán a többi közt Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, az egykori oligarcha, Simicska Lajos fia és egyik legközelebbi bizalmasa – ők a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor a Simicska-média szembefordult az Orbán-kormánnyal –, a Közép-európai Egyetem egyik, kormányellenes tüntetéseken részt vevő külföldi diákja, valamint több más közszereplő, például egy ellenzéki városvezető. További részletek a napokban válhatnak ismertté.

Itthon állítólag azután jelent meg a kémszoftver, hogy

2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.

Az NSO ugyanis csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el a programot más országoknak.

A magyar nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdhették használni a Pegasust. Emellett jelen lehet Magyarországon egy másik izraeli cég, a Candiru kémszoftvere is, amely iPhone-okat, androidos telefonokat, Maceket, windowsos pécéket és felhőalapú tárhelyeket is képes megfertőzni és megfigyelni.

"Nincs tudomásunk"

A Pegasus-üggyel kapcsolatban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter ma újságírói kérdésre azt mondta: sajtóhírekkel nem foglalkozik a kormány.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ma a 444.hu kérdésére azt mondta:

erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkeztem és nem is rendelkezem.  

Hozzátette: ma reggel megkérdezte az általa felügyelt egyetlen titkosszolgálat, az Információs Hivatal főigazgatóját, aki azt a tájékoztatást adta számára, hogy semmifajta együttműködést ebben az ügyben nem folytattak sem az izraeli, sem más titkosszolgálatokkal, a szóban forgó technikai eszközt (szoftvert) nem használja az Információs Hivatal, és arra vonatkozólag semmifajta megállapodást nem kötött.

A külügyminiszter szerint ha a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága úgy dönt, hogy ebben az ügyben szükséges ülés összehívása, akkor azon az Információs Hivatal vezetője ott lesz. Egyúttal arra kérte őt, tekintse át, milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak ezen információk mögött, ha ez valóban megtörtént, ha pedig nem történt meg, akkor milyen titkosszolgálatok koordinációjával került sor egy ilyen nemzetközi kommunikációs akcióra.

Ettől függően döntenek az esetleges lépésekről.              

A kormány a Guardian megkeresésére korábban annyit közölt:      

Nincs tudomásunk semmilyen állítólagos, a megkeresésben szereplő adatgyűjtésről.

Edward Snowden szerint a magyar kormány válasza a leggyanúsabb, amit valaha adtak a botránnyal összefüggésben.

„Ha ’nincs tudomásom’ arról, hogy tettem-e valamit vagy sem, akkor tudni akarom, hogy a külföldi kémek figyelmeztették-e titokban előre (azokat, akik kérdeztek engem erről)               

- fogalmazott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori informatikusa.

Nem örül Brüsszel

Lapunk megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy terveznek-e vizsgálatot indítani az ügyben, illetve mit szólnak ahhoz, hogy Magyarország is érintett lehet, egyelőre azonban nem kaptunk választ.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma annyit közölt: ha igazak a hírek, és valóban kémszoftvert vetettek be újságírók ellen, az teljesen elfogadhatatlan.  

Az mindenesetre biztos, hogy

a botrány rosszul jött a magyar kormánynak, amelynek amúgy is egyre feszültebb a viszonya Brüsszellel.

A Bizottság múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az úgynevezett pedofiltörvény miatt, az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültpolitika nyomán, ráadásul – az eredeti tervekkel ellentétben – egyelőre nem hagyta jóvá a 2500 milliárd forint friss uniós támogatás elköltésére összeállított magyar tervet.

Nagy halakat is megfigyelhettek  

Visszatérve a botrány nemzetközi szálaira, a Guardian szerint a kiszivárgott lista több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz globálisan. Elemzők megvizsgálták az érintett mobiltelefonok egy kis részét, és több mint felüknél megtalálták a Pegasus nyomait.

A listára több mint 180 újságíró került fel 21 országból, köztük a Financial Times, a CNN, a New York Times, a France24, az Economist, az Associated Press és a Reuters munkatársai. Emellett kémkedés folyhatott cégvezetők, vallási vezetők, tudósok, civil szervezetek dolgozói, kormányzati tisztviselők, köztük miniszterek, kormányfők és elnökök ellen is.

A brit lap konkrét nevek közlését is ígérte a következő napokban.

Az NSO szerint nem követtek el törvénytelenséget, a szoftver a bűnözők és terroristák elleni harcot szolgálja, és csak olyan országok hadseregének, bűnüldöző szerveinek vagy hírszerző ügynökségeinek adják el, amelyek betartják az emberi jogokat.

Ugyanakkor a világszerte használt üzenetküldő szolgáltatás, a WhatsApp már 2019-ben beperelte az izraeli céget arra hivatkozva, hogy a vállalat áll 1400, mobiltelefon ellen végrehajtott támadás mögött.

Az NSO tagadta ugyan bűnösségét, mégis eltiltották a szolgáltatás használatától.