Az Európai Bizottság a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értelmében
az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határaikon tartózkodó unión kívüli ország állampolgárai és az érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélküli emberek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.
Arra emlékeztettek, hogy a magyar jog rendelkezései szerint az unión kívüli országok állampolgárainak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy
ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti,
ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az alapjogi chartával összefüggésben értelmezett uniós irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve az országhatán tartózkodók nemzetközi védelemért folyamodjanak.
Az uniós bizottság álláspontja szerint a koronavírus-járvány kezelése, amely a magyar jog kinyilvánított célja, nem indokolhat ilyen szabályt. Ezért a testület úgy határozott, hogy
az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a hírre reagálva közölte: Brüsszel döntésével újra világossá tette, azt szeretné, hogy "migránsokat engedjünk be Magyarország területére azért, hogy az országban adják be a kérelmüket". Ez jelenleg csak az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehetséges.
Ha a magyar kormány eleget tesz a kérésnek, a beengedett migránsok Magyarországon maradnak, állítja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Az Európai Bizottság ma azt is bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a szexuális kisebbségek alapvető jogainak megsértése miatt.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
