Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - közölte a hatóság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Feljelentést tesznek
Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy
a Pegasus alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a 300 magyar állampolgár személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jogellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek.
A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését, emlékeztet az MTI.
A portál többek között arról írt: 50 ezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint
az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen
- állapították meg.
Feltört telefonok
Sajtóhírek szerint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendelkezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik - derül ki a NAIH honlapján olvasható jelentésből.
A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték,
de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.
NAIH: használták a Pegasust, de jogszerűen
Péterfalvi Attila a hivatal augusztusban elindított eljárásáról a sajtótájékoztatón elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy
a sajtóban felmerült esetek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak.
A hatóság vizsgálatában feltárt körülmények és a rendelkezésére álló információk szerint
a technikai eszközt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólag a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése céljára, illetve a vonatkozó magyar jogszabályok által meghatározott feladatai ellátása érdekében használja és biztosítja, hogy azt nem használják alapvető jogok jogellenes korlátozására. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben (...) nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy a technikai eszköz használatát az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna Magyarországnak.
A hatóság
az adatkezelőknél (megrendelő szervek) a vizsgált esetekben történt adatkezelések tekintetétben nem tárt fel jogellenességet. A (...) megvizsgált igazságügyért felelős miniszteri engedélyek az Nbtv-ben (nemzetbiztonsági törvényben) meghatározott tartalmi elemeket - a titkos információgyűjtés helye, ideje, érintettje, az engedélyezett eszköz megnevezése - minden esetben tartalmazták
- olvasható a NAIH jelentésében.
Péterfalvi Attila ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres, illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét, személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelentést tesznek.
A NAIH vizsgálatának főbb nyilvános megállapításait tartalmazó 55 oldalas jelentés a hivatal honlapján olvasható. A vizsgálati eredmények számos részlete azonban minősített adat, 2050-ig titkos - közölte a hatóság.
Az üggyel kapcsolatos korábbi interjúnkat Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel itt olvashatják:
Szabó Mátéval, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatójával készült interjúnk itt érhető el:
Videókommentárunkat a témában pedig itt tekinthetik meg:
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
