Egy nap hallgatás, terelés után irányvonalat váltott a kommunikációjában a Pegasus-botrányban érintett negyedik Orbán-kormány.
Az igazságügyi miniszter több lapnak (Népszava, HVG) is nyilatkozott a magyar politikusokat, újságírókat, közéleti személyiségeket - mintegy 300 személyt - érintő megfigyelési ügyről: Varga Judit azt hangsúlyozta, hogy korunkban nincs semmi meglepő abban, ha egy kormány technikai eszközök igénybevételével látja el nemzetbiztonsági feladatait.
A Népszavának az alábbiakat mondta a miniszter:
“Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”
A HVG-vel pedig az alábbi formában tudatta aktuális álláspontját:
"Magyarország egy jogállam és mint minden tisztességes állam, a 21. században rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel el tudja látni a nemzetbiztonsági feladatait."
A Népszavának arról is beszélt, hogy a szolgálatok dolga javaslatot tenni a megfigyelésre, azt mérlegelve, hogy adott személyek tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e, fennáll-e a külföldi hírszerzés gyanúja.
A nyilatkozatok tehát nem adják egyértelmű cáfolatát a Direkt36 által - nemzetközi együttműködésben - kirobbantott megfigyelési botránynak, sőt, a magyar kormány tagja közvetve elismerte, hogy használnak ilyen feladatok ellátására szolgáló titkosszolgálati eszközöket. Azt sem cáfolta, hogy a médiában dolgozók közül is kerülhettek ki célszemélyek.
Sajtóhírek szerint ráadásul közismert ügyvédek telefonszáma is szerepel a Pegasus-ügyben feltárt listán - köztük Bánáti Jánosé, aki Gyárfás Tamást képviselte a médiavállalkozó perében (a Fenyő-ügyben).
Eközben a Washington Postnak a kémprogramot fejlesztő izraeli NSO Group egyik alkalmazottja elismerte, hogy a magyar állam is a vevőik közé tartozott.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
