<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

Bő egy hete robbantották ki vezető nemzetközi lapok az úgynevezett Pegasus-botrányt: a tényfeltáró cikkek szerint számos országban – köztük Magyarországon – újságírók, politikusok, cégvezetők után kémkedtek ismeretlenek az izraeli NSO kibercég szoftverének segítségével.

A kiszivárgott lista

több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz globálisan – ennyi telefont figyelhettek meg potenciálisan  –, Magyarországon pedig állítólag több mint 300 célpont volt.

Megnéztük, hogy milyen következményei lettek a botránynak eddig Franciaországban, és mi történt mindeközben itthon.          

Francia kormány: ez komoly ügy

A francia államügyészség nyomozást indított az ügyben újságírók elleni kémkedés gyanúja miatt. A többi közt azt vizsgálják, hogy történt-e illegális adathasználat és illegális kémszoftver-eladás, valamint magánszféra-sértés.

Ez természetesen egy nagyon sokkoló tényállás

-mondta Gabriel Attal francia kormányszóvivő. Hozzátette: amennyiben beigazolódnak a vádak, az „nagyon súlyos” lenne, Franciaország pedig kiáll a sajtószabadság mellett.

Emiatt nagyon rossz, ha olyan manipulációk és technikák vannak, amelyek korlátozzák az újságírók, valamint kutatómunkájuk és információközlésük szabadságát

- fűzte hozzá.

A Le Monde szerint Franciaországban mintegy 30 újságíró és médiavállalat vezetője került fel a potenciálisan megfigyeltek listájára. Az érintettek között vannak a Mediapart tényfeltáró portál, valamint a Le Canard enchainé újságírói – a Mediapart két munkatársának mobiltelefonjait 2019-től 2020-ig vették célba.

Emmanuel Macron komolyan veszi az ügyet. (Forrás: EPA)Emmanuel Macron komolyan veszi az ügyet. (Forrás: EPA)

A kiszivárgott hírek szerint a legfelsőbb politikai vezetés is célkeresztbe került:

2019-ben Emmanuel Macron, valamint 15 akkori kormánytag mobiltelefonszáma is rajta volt a marokkói titkosszolgálatok listáján, mint az izraeli kémszoftver potenciális célpontja.

Bár az arab ország kormánya tagadta a vádakat, az ügy miatt nőtt a feszültség a két állam vezetése között. Ez már csak azért sem mindegy, mert Franciaország Marokkó legnagyobb kereskedelmi partnere, Marokkó pedig Franciaország szoros szövetségese a dzsihadisták elleni harcban.

Az ügy kirobbanása után a francia elnök mindenesetre lecserélte telefonját és telefonszámát. (A kományszóvivő szerint amúgy is rendszeresen változtatja telefonjait.) Macron egyúttal

rendkívüli ülésre hívta össze a Védelmi Tanácsot az ügy miatt, és az összes biztonsági protokoll megerősítését kérte a kommunikáció területén.

A francia kormány maga is vizsgálatokat rendelt el a Pegasus-botrány felderítésére. A vádak valóságtartalma egyelőre nem ismert, ugyanakkor Macron nagyon komolyan veszi az ügyet, és szoros figyelemmel követi a vizsgálat haladását, emelték ki hivatalos közlések.                

Magyar kormány: ez hisztéria   

A magyar kormány hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta az izraeli kémszoftver beszerzését és használatát.

Szerintük nem történt törvénysértés – azaz ha be is vetették a szoftvert a nemzetbiztonsági szolgálatok, azt a törvény keretei között tették –, és nem használták fel azt politikai célokra kormánykritikus erőkkel szemben.

Lapunk kérdésére elemzők ugyanakkor kiemelték, hogy a magyar szabályozás elnagyolt – tehát bő törvényi kereteket biztosít a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a megfigyelésre  –, és több szempontból is jogsértőnek tekinthető.

A magyar kormány – a francia kormánnyal ellentétben –

nem hívott össze rendkívüli ülést az ügyben, és vizsgálatot sem kezdeményezett.

Sőt, az a múlt heti kormányülésen még szóba sem került, mondta kérdésünkre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón. Szerinte ennek oka, hogy nem tartják fajsúlyosnak az ügyet.

További kérdésünkre, miszerint az, hogy magyar állampolgárokat figyelhettek meg, nem érdemes-e vizsgálat indítására, Gulyás Gergely azt válaszolta: akkor érdemelne az ügy vizsgálatot, ha „jogellenes állítás” hangzott volna el, de mivel szerinte ilyesmi nem történt, és csak hisztériáról van szó. (Az ugyanakkor gyanút vethet fel, hogy a tényfeltáró cikkek szerint a magyar megfigyelési listán szereplő, ismert személyek többsége kormánykritikus közszereplő.)         

Arra a felvetésünkre pedig, hogy a kormánytagok esetleges lehallgatásának szempontjából sem került-e szóba az ügy, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén nemmel válaszolt. Szerinte a kormánytagok amúgy is állandó nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.

Gulyás Gergely beszélt arról is: "majdhogynem automatizmus", hogy a titkosszolgálatok ellenőrzik a mértékadó médiafórumokban megjelenő "eljárások" (itt alighanem a megfigyelésekre gondolt - a szerk.) jogszerűségét. Szerinte emiatt sem szükséges külön vizsgálat.  

Orbán Viktor múlt pénteki, szokásos rádióinterjújában csak annyit jegyzett meg, hogy a belügyminiszter mindent elmondott, amit el lehetett mondani.         

Ezek után aligha meglepő, hogy a Fidesz parlamenti képviselői nem jelentek meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ma reggeli rendkívüli ülésén – azaz gyakorlatilag bojkottálták azt. Az ülés, amelyet Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke hívott össze, emiatt határozatképtelen volt.

Az ügyben itthon eddig csupán – ellenzéki politikusok feljelentése nyomán – az ügyészség indított nyomozást.

Összefoglalva:

míg Franciaországban a kormány maga is vizsgálatokat rendelt el  a történtek felderítésére, a magyar kormány nem vizsgálódik, ignorálja a Nemzetbiztonsági Bizottságot, és még azt sem kutatja, hogy esetleg a saját tagjait megfigyelték-e.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kritikus lehet a dízelellátás a nyári időszakban
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 19:49
A világon egyre több jelentés azt mutatja, hogy szinte minden piacon alacsony szintre estek a finomított termékkészletek, különösen az úgynevezett közép-disztillátum (dízel, repülő üzemanyag, háztartási tüzelőolaj) termékcsalád esetében van jelentős hiány globálisan. Pletser Tamás, az Erste EMEA olaj- gázipar elemzője írásában ezt a témát járta körbe.  
Makro / Külgazdaság Az olajembargóról is tárgyalt Orbán Viktor, ütésváltás Varsó és Moszkva között – esti összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 19:17
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Örülhet Putyin: bivalyerős lett a rubel
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:59
Hétéves csúcsra emelkedett a rubel árfolyama az euróval szemben. A dollár ellenében pedig már több mint 30 százalékkal erősödött.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat ment ma a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:37
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1678,10 pontos, 4,02 százalékos emelkedéssel, 43 457,58 ponton zárt hétfőn.
Makro / Külgazdaság Ki a fene gyújtogat Oroszországban? És hogyan? És miért?
Litván Dániel | 2022. május 23. 17:22
Hétvégén megint egy fontos katonai kutatóintézet lángolt Oroszországban. Ez már a sokadik ilyen rejtélyes tűzeset, és még mindig csak feltételezések vannak arról, ki lehet a felelős értük. Összeszedtük a lehetőségeket.
Makro / Külgazdaság Merészet lépett Varsó, kérdésessé vált az orosz gáz tranzitja
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:16
Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló szerződést. A Kreml szerint megjósolhatatlan, hogy mi lesz az orosz gáz tranzitjával ezen a gázvezetéken keresztül.
Makro / Külgazdaság A nap képe: a vakmerő diplomata, aki ujjat húzott Putyinnal
Wéber Balázs | 2022. május 23. 16:39
Lemondott, mert szégyenli magát a háború miatt. De vajon túléli-e?
Makro / Külgazdaság Biden elnök Tokióban – drámai mozgások Ázsiában is
Káncz Csaba | 2022. május 23. 15:37
Ma Ausztrália, India és az Egyesült Államok nemzeti vezetői Tokióba érkeznek a negyedik Quad Vezetők Csúcstalálkozójára. Kína idegesen figyeli a találkozók gyakoriságát – mindössze 14 hónap alatt a vezetők már 4 alkalommal egyeztettek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már a 2022-es előirányzat több mint 80 százalékánál jár az államháztartási hiány
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 12:16
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban.
Makro / Külgazdaság Joe Biden beszólt: Kína most tényleg kiakadhat?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 11:06
Az Ázsiában tartózkodó amerikai elnök nem is annyira finoman üzent Kínának.
hírlevél
Ingatlantájoló