Bő egy hete robbantották ki vezető nemzetközi lapok az úgynevezett Pegasus-botrányt: a tényfeltáró cikkek szerint számos országban – köztük Magyarországon – újságírók, politikusok, cégvezetők után kémkedtek ismeretlenek az izraeli NSO kibercég szoftverének segítségével.
A kiszivárgott lista
több mint 50 ezer telefonszámot tartalmaz globálisan – ennyi telefont figyelhettek meg potenciálisan –, Magyarországon pedig állítólag több mint 300 célpont volt.
Megnéztük, hogy milyen következményei lettek a botránynak eddig Franciaországban, és mi történt mindeközben itthon.
Francia kormány: ez komoly ügy
A francia államügyészség nyomozást indított az ügyben újságírók elleni kémkedés gyanúja miatt. A többi közt azt vizsgálják, hogy történt-e illegális adathasználat és illegális kémszoftver-eladás, valamint magánszféra-sértés.
Ez természetesen egy nagyon sokkoló tényállás
-mondta Gabriel Attal francia kormányszóvivő. Hozzátette: amennyiben beigazolódnak a vádak, az „nagyon súlyos” lenne, Franciaország pedig kiáll a sajtószabadság mellett.
Emiatt nagyon rossz, ha olyan manipulációk és technikák vannak, amelyek korlátozzák az újságírók, valamint kutatómunkájuk és információközlésük szabadságát
- fűzte hozzá.
A Le Monde szerint Franciaországban mintegy 30 újságíró és médiavállalat vezetője került fel a potenciálisan megfigyeltek listájára. Az érintettek között vannak a Mediapart tényfeltáró portál, valamint a Le Canard enchainé újságírói – a Mediapart két munkatársának mobiltelefonjait 2019-től 2020-ig vették célba.
A kiszivárgott hírek szerint a legfelsőbb politikai vezetés is célkeresztbe került:
2019-ben Emmanuel Macron, valamint 15 akkori kormánytag mobiltelefonszáma is rajta volt a marokkói titkosszolgálatok listáján, mint az izraeli kémszoftver potenciális célpontja.
Bár az arab ország kormánya tagadta a vádakat, az ügy miatt nőtt a feszültség a két állam vezetése között. Ez már csak azért sem mindegy, mert Franciaország Marokkó legnagyobb kereskedelmi partnere, Marokkó pedig Franciaország szoros szövetségese a dzsihadisták elleni harcban.
Az ügy kirobbanása után a francia elnök mindenesetre lecserélte telefonját és telefonszámát. (A kományszóvivő szerint amúgy is rendszeresen változtatja telefonjait.) Macron egyúttal
rendkívüli ülésre hívta össze a Védelmi Tanácsot az ügy miatt, és az összes biztonsági protokoll megerősítését kérte a kommunikáció területén.
A francia kormány maga is vizsgálatokat rendelt el a Pegasus-botrány felderítésére. A vádak valóságtartalma egyelőre nem ismert, ugyanakkor Macron nagyon komolyan veszi az ügyet, és szoros figyelemmel követi a vizsgálat haladását, emelték ki hivatalos közlések.
Magyar kormány: ez hisztéria
A magyar kormány hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta az izraeli kémszoftver beszerzését és használatát.
Szerintük nem történt törvénysértés – azaz ha be is vetették a szoftvert a nemzetbiztonsági szolgálatok, azt a törvény keretei között tették –, és nem használták fel azt politikai célokra kormánykritikus erőkkel szemben.
Lapunk kérdésére elemzők ugyanakkor kiemelték, hogy a magyar szabályozás elnagyolt – tehát bő törvényi kereteket biztosít a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a megfigyelésre –, és több szempontból is jogsértőnek tekinthető.
A magyar kormány – a francia kormánnyal ellentétben –
nem hívott össze rendkívüli ülést az ügyben, és vizsgálatot sem kezdeményezett.
Sőt, az a múlt heti kormányülésen még szóba sem került, mondta kérdésünkre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón. Szerinte ennek oka, hogy nem tartják fajsúlyosnak az ügyet.
További kérdésünkre, miszerint az, hogy magyar állampolgárokat figyelhettek meg, nem érdemes-e vizsgálat indítására, Gulyás Gergely azt válaszolta: akkor érdemelne az ügy vizsgálatot, ha „jogellenes állítás” hangzott volna el, de mivel szerinte ilyesmi nem történt, és csak hisztériáról van szó. (Az ugyanakkor gyanút vethet fel, hogy a tényfeltáró cikkek szerint a magyar megfigyelési listán szereplő, ismert személyek többsége kormánykritikus közszereplő.)
Arra a felvetésünkre pedig, hogy a kormánytagok esetleges lehallgatásának szempontjából sem került-e szóba az ügy, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén nemmel válaszolt. Szerinte a kormánytagok amúgy is állandó nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
Gulyás Gergely beszélt arról is: "majdhogynem automatizmus", hogy a titkosszolgálatok ellenőrzik a mértékadó médiafórumokban megjelenő "eljárások" (itt alighanem a megfigyelésekre gondolt - a szerk.) jogszerűségét. Szerinte emiatt sem szükséges külön vizsgálat.
Orbán Viktor múlt pénteki, szokásos rádióinterjújában csak annyit jegyzett meg, hogy a belügyminiszter mindent elmondott, amit el lehetett mondani.
Ezek után aligha meglepő, hogy a Fidesz parlamenti képviselői nem jelentek meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ma reggeli rendkívüli ülésén – azaz gyakorlatilag bojkottálták azt. Az ülés, amelyet Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke hívott össze, emiatt határozatképtelen volt.
Az ügyben itthon eddig csupán – ellenzéki politikusok feljelentése nyomán – az ügyészség indított nyomozást.
Összefoglalva:
míg Franciaországban a kormány maga is vizsgálatokat rendelt el a történtek felderítésére, a magyar kormány nem vizsgálódik, ignorálja a Nemzetbiztonsági Bizottságot, és még azt sem kutatja, hogy esetleg a saját tagjait megfigyelték-e.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
