Az ukrajnai háborúval kapcsolatos eddigi legnagyobb kiszivárogtatási ügyet robbantotta ki húsvétkor az amerikai és a brit média.
Szigorúan bizalmas
A CNN, a New York Times, a Washington Post, a BBC és a Guardian egybehangzó beszámolói szerint több mint száz dokumentum szivárgott ki a Discord közösségi platformra, amelyek az amerikai védelmi minisztériumból (Pentagon) származnak, és amelyek részben top secret, azaz szigorúan bizalmas besorolásúak. Minisztériumi források megerősítették a dokumentumok hitelességét. Ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa, azaz ennél lényegesen több titkos irat kerülhetett ki a közelmúltban közösségi platformokra.
A dokumentumok egyrészt kellemetlen helyzetbe hozzák Washingtont, hiszen azokból világossá válik, hogy még a legközelebbi szövetségesei – Ukrajna, Dél-Korea és Izrael – után is kémkedik.
Igaz, a WikiLeaks korábbi sorozatos leleplezései után a szövetségesek lehallgatása önmagában nem meglepő. A diplomáciai kár mindenesetre várhatóan növekedni fog, ahogy újabb és újabb titkosnak szánt dokumentumok kerülnek majd elő.
Másrészt a szivárogtatás – legalábbis első látásra – kifejezetten rosszul jön a tavaszi ellentámadásra készülő Ukrajnának is, hiszen az iratok bizalmas információkat árulnak el többek között az ukrán hadsereg állapotáról. Az egyik dokumentum, nem háborús összefüggésben, pedig kitér Magyarországra is.
Amerikaellenes retorika
De nézzük, hogy pontosan mi derül ki a titkos iratokból.
A Washington Post szerint a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik frissített jelentése szót ejt Magyarországról. A dokumentum szerint Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államokat pártja „három legnagyobb ellenfele” közé sorolta egy február 22-i politikai ülésen (ekkor volt a Fidesz-KDNP frakcióülése Balatonfüreden – a szerk). Ezt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére hivatkozva írták.
A kommentár a magyar kormányfő USA-ellenes retorikájának fokozódását jelenti, áll a frissített jelentésben.
Az amerikai lap megkeresésére a magyar kormány eddig nem reagált.
Zelenszkij sem úszta meg
A papírokból megtudhatjuk azt is, hogy az Egyesült Államok kémkedik Volodimir Zelenszkij után. Bár egy, az ukrán elnökhöz közeli forrás szerint ez nem meglepő, az információ nyilvánosságra kerülése nagyon frusztrálta az ukrán tisztviselőket.
Az amerikai hírszerzés például kiderítette, hogy Zelenszkij február végén azt javasolta: hajtsanak végre támadást Oroszországban, az Ukrajnával határos Rosztovi területen lévő orosz haderő ellen.
Az akciót „pilóta nélküli légi eszközökkel” kívánták végrehajtani, mivel Ukrajna nem rendelkezik hosszú hatótávolságú rakétákkal.
A jelentés utal arra, hogy Washington azért nem akar ilyen rakétákat adni Ukrajnának, mivel attól tart, hogy Kijev Oroszországon belüli támadásokhoz használná azokat. Az ukrán vezetés ezt tagadja. Másrészt – áll egy másik titkosszolgálati dokumentumban – egy ilyen támadás után Kína agresszorként állíthatja be a NATO-t, és növelheti a Moszkvának nyújtott segítséget.
A dokumentumokból fény derül arra is, hogy amerikai becslések 124,5 ezer és 131 ezer közé teszik az ukrán haderő veszteségeit, beleértve a halottakat és a sebesülteket. Orosz oldalon a veszteségek nagyobbak, 189,5 ezer és 223 ezer közé tehetők.
Mindez összhangban van azokkal a becslésekkel, amelyek eljutottak a médiához az elmúlt hetekben.
A Pentagon szerint ugyanakkor alacsony a megbízhatósága ezeknek az adatoknak az információs hézagok, a biztonsági szempontok és a valószínűleg mindkét oldalra jellemző szándékos félrevezetés miatt.
Rakétahiány fenyeget
A kiszivárgott jelentések kitérnek arra is, hogy az ukrán légvédelem hamarosan kifogyhat a rakétákból és lőszerekből. Egy február 23-i keltezésű dokumentum például úgy számol, hogy május 2-ra kimerülnek a szovjet érából származó SZ-300 légvédelmi rendszer rakétakészletei, ha nem csökken a bevetések gyakorisága.
A Buk légvédelmi rendszer április közepére kerülhet problémás helyzetbe, a fronton harcoló csapatokat védő légvédelem pedig „teljesen elfogyhat” május második felére.
Emiatt az orosz vadászgépeknek több lehetőségük lehet ukrán célpontok elleni támadásokra.
A dokumentumok részletesen tájékoztatnak arról is, hogy pontosan milyen segítséget kap Ukrajna nyugati szövetségeseitől a fegyverszállításokat és a kiképzést tekintve, és mikorra lesznek bevethető állapotban az új ukrán egységek, amelyekkel elindíthatják a tavaszi ellenoffenzívát.
Ami az egyéb szövetségesek utáni kémkedést illeti, egy dokumentum részletesen leír egy beszélgetést két magasrangú dél-koreai nemzetbiztonsági tisztviselő között. Eszerint a koreai Nemzetbiztonsági Tanács aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok lőszerszállítmányt kért Dél-Koreától, amelyet továbbítana Ukrajnának. Ez ugyanis sértené azt a dél-koreai irányelvet, miszerint nem szállítanak halált okozó fegyvert háborúban álló országnak. Az egyik tisztviselő azt javasolta, hogy kerüljék meg az irányelvet, és Lengyelországnak szállítsák le a muníciót.
Egy dokumentum pedig arról is beszámol, hogy Izrael valószínűleg megfontolja halált okozó fegyverek szállítását, tekintettel a növekvő amerikai nyomásra, illetve az Oroszországgal fennálló kapcsolatának romlására.
Moszkvát is lehallgatják
A kiszivárogtatásokból megtudhatjuk azt is, hogy az amerikai hírszerzés mélyebben „belelát” az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner Csoportba, mint azt korábban feltételezték – az információk jelentős részét a kommunikáció lehallgatásával vagy egyéb módon történő „elfogásával” szerzi. A kiszivárogtatások nyomán ugyanakkor az oroszok változtathatnak kommunikációs módszereiken.
Az információk egy részét – például orosz csapatmozgásokról és képességekről – beépített emberek szolgáltatják, akik most veszélybe kerülhetnek.
A dokumentumok szerint Washington képes információkat szerezni az orosz célpontokról, például arról, hogy pontosan melyik erőművet, vasúti pályát vagy hidat kívánják megtámadni Ukrajnában, és mikorra tervezik az akciókat. Emellett megszerezte a NATO-tagországok által Ukrajnának szállított vagy szállítandó tankok elleni orosz stratégiát is.
De ki áll a háttérben?
Ami a kiszivárogtatások hátterét illeti, a Bellingcat oknyomozó portál részletesen leírta, hogyan kerültek a dokumentumok a Discordról a 4chan nevű, angol nyelvű, képalapú anonim fórumra, valamint a Telegram üzenetküldőre. A kiinduló forrást nem tudták azonosítani, ugyanakkor az első dokumentumok március 4-én tűntek fel egy, az ukrajnai háborúval kapcsolatos vitában egy olyan üzenetküldő platformon, amelyet a Minecraft számítógépes játék kedvelői előszeretettel használnak.
Ez szokatlan, de nem példa nélküli csatornája a kiszivárogtatásoknak. Múlt évben például a War Thunder nevű online játék felhasználói posztoltak ki többször is bizalmas katonai információkat, szintén egymás közötti viták során.
Ukrán tisztviselők azt gyanítják, hogy „orosz dezinformációs kampányról” van szó. Egyes katonai bloggerek viszont az ellenkezőjét állítják: szerintük ez egy nyugati dezinformációs akció, amelynek célja az oroszok félrevezetése.
Ami tény, hogy minderre a háború egy kritikus szakaszában került sor: a küszöbön álló ukrán ellentámadás sikere ugyanis nagy jelentőségű lehet a háború kimenetele és a jövőbeni tűzszüneti tárgyalási feltételek szempontjából. A mostani kiszivárogtatás tehát valószínűleg az információs háború része – és még egy bizonyíték arra, hogy a média is hadszíntér.
A Nagyító többi cikke itt érhető el.
Erősödéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
