6p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Trump vagy Harris? És ki a magyar megfelelőjük? — járókelőket kérdeztünk
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 5. 10:45
Kire szavazna az utca embere az amerikai elnökválasztáson, és miért? Melyik jelölt jobb Magyarországnak? A hazai politikában ki lehet Donald Trump és Kamala Harris? Magyar Péter melyik jelölthöz áll közelebb?
Szubjektív Nem szeretek személyesen ügyet intézni, most is ötödszörre sikerült időpontot találni – az utca emberét kérdeztük
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. november 2. 09:39
Egyre több lehetőség nyílik online intézni hivatalos ügyeinket, azonban ehhez hamarosan elengedhetetlen lesz az okostelefon. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, az emberek mennyire ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Az utca embere sorozatunkban azt is megkérdeztük, mi lesz azokkal, akiknek vagy nincs okoseszközük, vagy nem tudják azt kezelni. Videó.
Szubjektív Barangolás a holtak birodalmában, Párizstól Stockholmig
Elek Lenke | 2024. november 2. 05:46
Kinek jut eszébe huszonévesen külföldön temetőket látogatni? Senkinek. Mint ahogy az elmúlás sem. A temetői turistáskodáshoz meg kell érni. De ennek is eljön az ideje. A Világjáró ezúttal világhíres temetőkben tett vizitjeit idézi fel.
Szubjektív Rémálomra ébredt az Orbán-kormány, egyre közelebb a bukás? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Izsó Márton – Juhász Gábor – Vég Márton – Wéber Balázs | 2024. november 1. 17:35
Recesszióba csúszó gazdaság, két éves mélypontra gyengülő forint, tovább erősödő Tisza Párt, súlyosbodó uniós elszigetelődés – itthon és külföldön, gazdaságilag és politikailag is egyre szorultabb helyzetbe kerül a magyar kormány. Összeomlás persze nincs, de míg egy évvel ezelőtt rendíthetetlennek tűnt a hatalom, ma már reális lehetőségnek tűnik a váltás – már Budapest baloldali főpolgármestere is azt mondja, hogy örülne egy Tisza-kormánynak.
Szubjektív Mi történik éjszaka az arab sivatagban?
Kollár Dóra | 2024. október 26. 05:37
Az Egyesült Arab Emírségek a legtöbbek fejében egy aprócska országként él, amely alig nagyobb, mint Dubaj és Abu Dhabi városa, pedig a valóságban egy lényegesen nagyobb, Magyarországnál pedig csak pár ezer négyzetkilométerrel kisebb országról van szó. A Világjáró ezúttal kimerészkedett Dubajból.
Szubjektív Kirobban az amerikai polgárháború, ha Donald Trump veszít? – Itt az Ez Viszont Privát (videó)
Bózsó Péter – Dobos Zoltán – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel | 2024. október 25. 18:56
Nemzeti ünnepünkön beszédet mondott Orbán Viktor és Magyar Péter is, miközben megjelent két meglepő közvélemény-kutatás is, melyek szoros versenyben ugyan, de a Tisza Párt előnyét mérték a Fidesszel szemben. Lakhatási válság van, a kormányzat a budapesti Airbnb szigorítását tervezi, Erzsébetváros pedig a parkolási díjakat emeli óriási mértékben. Hírszerzési információk szerint észak-koreai katonák jelentek meg Oroszország oldalán, de vajon ebből mi és milyen mértékben igaz? Donald Trump „bidenesedik”: egyre meredekebb dolgokat beszél. Tényleg csalásra fogja fogni, ha veszít? Az Ez Viszont Privát friss adásában a hét eseményeiről beszélgettek kollégáink, Bózsó Péter, Dobos Zoltán és Litván Dániel újságírók.
Szubjektív Az oroszok nem szovjetek? Itt a magyarázat a Fidesz pálfordulására
Csabai Károly | 2024. október 25. 10:28
Kis történelemóra. Jegyzet.
Szubjektív Magyar Péter: Mondjuk ki, vége van! Orbán Viktor: Brüsszel kiszemelte bábkormányát! – ez történt október 23-án (videó)
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. október 23. 22:50
Orbán Viktor a Millenáris Parkban, Magyar Péter a Széna téren mondott kemény hangvételű beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök szerint újra szláv katonák állomásozhatnak Magyarországon, a Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor meggyalázza 56 emlékét. Videós anyagot forgattunk mindkét helyszínen.
Szubjektív A sziget, ahol télen is ötig van nyitva a strand
Kormos Olga | 2024. október 19. 05:50
Agatha Christie kedvenc szigetén, Tenerifén egy ideje komoly tüntetésekkel tiltakoznak az "őslakosok" a tömegturizmus ellen. Szerencsére a nyaralás alatt ebből semmit nem érzékeltünk, arra viszont rájöttünk, miért szeret bele az ember úgy, hogy folyamatosan visszavágyik. A Világjáró a Kanári-szigeteken járt. 
Szubjektív Ennyire nagy a baj, hogy már Magyar Péter ágyékáról kell forgatni? - Ez Viszont Privát (videó)
Csabai Károly - Izsó Márton - Juhász Gábor - Kovács-Angel Marianna - Vég Márton | 2024. október 18. 18:32
Miért szentelt kétperces blokkot a TV2 Tények című műsora arra, hogy mit csinált a zsebébe dugott kezével Magyar Péter? Orbán Viktor majd Kim Dzsongunhoz is mehet békemisszióra? E témák is előkerültek az Ez Viszont Privát legújabb adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG