6p

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Netanjahu Budapesten: miért több mint problémás ez a diplomáciai vizit?
Wéber Balázs | 2025. április 1. 18:46
Benjamin Netanjahut a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi, országát nemzetközi emberi jogi szervezetek népirtással vádolják, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig szintén népirtás gyanújával vizsgálódik ellene a gázai háborúval kapcsolatban. A magyar kormányfő mégis hivatalos látogatáson fogadja az izraeli kormányfőt, egyedüliként az EU-ban. Nagyító alatt ezúttal egy több mint problémás vizit. 
Szubjektív Egy ilyen botrányért Donald Trump régen Hillary Clinton fejét követelte
Kollár Dóra | 2025. március 30. 18:07
Finoman szólva sincsen a helyzet magaslatán a napokban az IT-biztonság terén a Trump-adminisztráció, pedig 2016-ban az amerikai elnök még nagyon erős véleményt vallott a kérdésben. Jegyzet.
Szubjektív „Minden úgy történik, ahogy akarják. És ennyi” — az utca embere Ukrajna EU-s tagságáról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. március 29. 10:59
Orbán Viktor kormányfő véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezett Ukrajna európai uniós tagságáról. Magyar Péter hasonló kezdeményezéssel állt elő, a DK pedig ugyanezzel a kérdéssel az Országos Választási Bizottsághoz fordult. Járókelők véleményét kérdeztük szavazási szándékukról, és arról, hogy szívesen látnák-e Ukrajnát az EU-ban.
Szubjektív A gyűrű legendája – varázslatos sóváros a föld mélyén
Elek Lenke | 2025. március 29. 05:49
Hatalmas termek, impozáns csillárok, kápolnák, múzeum – mindez a föld gyomrában. Amikor először látogattam ide, még a bányászok által használt, egyszerű nyitott felvonókkal szállítottak bennünket a mélybe. Egy legenda szerint a helynek magyar kötődése is van. A Világjáró e heti állomása: Wieliczka.
Szubjektív Lázár János beleszállt Orbán Viktor egyik fő bizalmasába – szakad a Fidesz? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Wéber Balázs | 2025. március 28. 20:18
Poloskák után kullancsok – Lázár János miniszter feltűnően kihívó hangnemben bírálta a NER-es „luxizókat”, „dőzsölőket”, jachtozókat” egy csütörtöki lakossági fórumon, és eközben nem félt kiejteni a miniszterelnök talán legbefolyásosabb bizalmasának, Mészáros Lőrincnek a nevét sem. Megtörténhet-e az elképzelhetetlen, azaz szétszakadhat-e a Tisza Párt által szorongatott kormánypárt egy évvel a választások előtt? Vagy ez is csak figyelemelterelés, és valójában minden úgy történik, ahogy azt Rogán Antal kitalálta?
Szubjektív Nem nyomja le az inflációt ez a kommunista módszer — az utca embere az árrésstopról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. március 27. 19:12
A kormány az alapvető élelmiszerekre árésstopot vezetett be a kiskereskedelmi láncok számára. Járókelőket kérdeztünk, hogy ez hogyan érint őket, és szerintük a kormány képes lesz-e az élelmiszerek kiugró áremelkedésének letörésére.
Szubjektív A bázeli harangok és a böjti karnevál
Bózsó Péter | 2025. március 22. 06:01
A svájci nagyváros farsangi hagyománya a hamvazószerda utáni hétre esik. Idén egy rövid időre belepillanthattunk, és megnéztük a katedrálist is, amely egyszer egy különös eseménynek is helyt adott. A Világjáró e heti állomása: Bázel.  
Szubjektív Orbán Viktor poloskázott, majd lépett egy még durvábbat – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. március 21. 19:23
Viccelhetnénk azzal, hogy az elmúlt hét egy hétben a rovarszakértők országa lettünk, de Orbán Viktor március 15-i beszédével inkább ne vicceljünk – ráadásul messze nem a poloskázás volt az egyetlen igencsak problémás elem az elmondottakban. Pár nappal később a kormány lépett egy még durvábbat: 15 évnyi regnálása után most először gyakorlatilag betiltotta a Pride-ot. Mindeközben Magyar Péter atillába öltözve próbálta egyesíteni maga mögött a balos, a jobbos és a liberális szavazókat.
Szubjektív A nap képe: ennyire beütött az árrésstop?
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 16:53
Boltban jártunk, ezt láttuk.
Szubjektív Hol születnek manapság a csodák? Fátima, a portugál zarándokhely
Elek Lenke | 2025. március 15. 06:01
Egy hivatalos turisztikai út során olykor zavarba ejtő momentumok adódnak. Meghívóm Portugália természeti szépségeit, borászatát, építészetét és magyar vonatkozásait mutatta be elsősorban – amire nem számítottam, hogy nemcsak Porto világhírű pincéi között barangolunk, hanem ellátogatunk a világ egyik leghíresebb zarándokhelyére is. A Világjáró e heti állomása: Fátima.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG