6p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Ezer nap háború – túszul ejtett társadalmak és újratöltött darwinizmus
Wéber Balázs | 2024. november 19. 18:39
Bár az ukrajnai totális háború már ezer napja folyik, a megoldáshoz ez idő alatt egy jottányit sem kerültünk közelebb. Sőt, eszkalálódik a helyzet: kedden már a nukleáris válaszcsapás lehetősége is az asztalra került. A geopolitikai játszmák túszul ejtették a társadalmakat, a darwinizmus elve mindent visz. Nagyító alatt ezúttal egy elfajult konfliktus.
Szubjektív Felhőtlen rettegés a fáraó átkától
Valkai Nikoletta | 2024. november 16. 05:44
Miután az esős októberben végre leléptünk Magyarországról, három dolgot nem láttunk egy héten keresztül. Az egyik a felhő. A másik kettő ennél jóval kézzelfoghatóbb, de ezekből sincs Egyiptom turisztikai fővárosában, Hurghadában. Mi változott az északkelet-afrikai országban néhány év alatt, és mi maradt szinte ugyanúgy az ókori birodalom óta? A Világjáróban hat év után visszatértünk oda, ahol a félelem egyvalami miatt ismét úgy lengett körül minket, mint az állandóan fújó szél a Vörös-tenger felől. 
Szubjektív „Mindenkit kicsinálnak” – dübörög a Magyar Pétert Lejárató Hadművelet – Ez Viszont Privát
Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton – Wéber Balázs | 2024. november 15. 18:46
Titokban hangfelvételt készítettek Magyarország legnagyobb ellenzéki pártjának a vezetőjéről, a hanganyagokat pedig éppen akkor hozták nyilvánosságra, amikor a Tisza Párt népszerűségben már kezdte megelőzni a Fideszt – egyelőre ennyit lehet biztosan elmondani a héten kipattant lehallgatási botrányról. A Tisza Párt elnöke persze, úgy tűnik, maga is hibázott, amit a kormánypárt kíméletlenül kihasznál. Mindeközben arról alig esik szó, hogy a liszt 45, a tojás pedig 26 százalékkal drágult egy év alatt, és szegények tömegei kukáznak 50 forintos üvegek után kutatva – Magyarország, 2024.
Szubjektív A kínai hadsereg stratégiai terve Trump kihívásaira
Káncz Csaba | 2024. november 10. 10:47
A kínai hadsereg belső jelentése szerint az ukrán konfliktus lezárását követően az USA és Oroszország kapcsolataiban jelentős átrendeződés következhet be, amely az ellentétből partnerséggé válhat. A hadsereg a politikai vezetésnek a 2025 és 2027 közötti stratégiai ablak kihasználását ajánlja, amelyet optimálisnak tartanak „a tajvani kérdés rendezésére”. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Fürdőzés az árvizek szomszédságában – egy andalúziai nyaralás elviselhetetlen könnyűsége
Litván Dániel | 2024. november 9. 06:13
Érezheti jól magát az ember egy szörnyű tragédia szomszédságában? A Világjáró kényelmetlen, de nem kellemetlen közelségbe került a spanyolországi árvizekhez, miközben Andalúziát járta. Véres örökség, természetpusztítás, balzsamos őszben sütkérező német nyugdíjasok, gyomorszájra támadó katedrálisok, lágyan csobbanó hullámok – furcsa gondolatok egy túl jól sikerült nyaralásról.
Szubjektív Orbán Viktor fényt lát az alagút végén, de Trump győzelme a mozdony lámpája – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter - Juhász Gábor - Izsó Márton - Kovács-Angel Marianna - Litván Dániel | 2024. november 8. 19:13
Felfoghatatlan, mégis érthető Donald Trump fölényes győzelme? De ha így van, akkor Orbán Viktornak nem örülnie kéne annak, ami Amerikában történt, hanem félnie attól, hogy abba bukhat bele, ami Harris vesztét okozta. És mi a helyzet Magyar Péter dombóvári meghátrálásával, különösen a Tisza fölényes vezetését mérő kutatás tükrében? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 26. adásában, amelyben Bózsó Péter, Kovács-Angel Marianna és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív Joe Biden menjen nyugdíjba! Kulcsfontosságú évek várnak Amerikára
Kollár Dóra | 2024. november 8. 15:21
Az amerikai választás végeredménye útkeresési válságba taszítja a Demokrata Pártot. Jegyzet.
Szubjektív Trump vagy Harris? És ki a magyar megfelelőjük? — járókelőket kérdeztünk
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 5. 10:45
Kire szavazna az utca embere az amerikai elnökválasztáson, és miért? Melyik jelölt jobb Magyarországnak? A hazai politikában ki lehet Donald Trump és Kamala Harris? Magyar Péter melyik jelölthöz áll közelebb?
Szubjektív Nem szeretek személyesen ügyet intézni, most is ötödszörre sikerült időpontot találni – az utca emberét kérdeztük
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. november 2. 09:39
Egyre több lehetőség nyílik online intézni hivatalos ügyeinket, azonban ehhez hamarosan elengedhetetlen lesz az okostelefon. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, az emberek mennyire ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Az utca embere sorozatunkban azt is megkérdeztük, mi lesz azokkal, akiknek vagy nincs okoseszközük, vagy nem tudják azt kezelni. Videó.
Szubjektív Barangolás a holtak birodalmában, Párizstól Stockholmig
Elek Lenke | 2024. november 2. 05:46
Kinek jut eszébe huszonévesen külföldön temetőket látogatni? Senkinek. Mint ahogy az elmúlás sem. A temetői turistáskodáshoz meg kell érni. De ennek is eljön az ideje. A Világjáró ezúttal világhíres temetőkben tett vizitjeit idézi fel.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG