<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

Szubjektív Élet gyomorgörcs nélkül – miért szeretjük Bécset?
Wéber Balázs | 2023. február 4. 05:33
Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.
Szubjektív Viva Venezia! Ciao Venezia! – A világ leghíresebb karneválja
Elek Lenke | 2023. január 28. 05:59
A dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák, léggömbök százai repülnek a magasba. Nincs fotós, aki ellent tudna állni a tarka színjátéknak. Világjáró rovatunk ezúttal a Velencei Karnevál élményét eleveníti fel.
Szubjektív A nap képe: Brüsszelben iszogatott az Orbán-kormány minisztere
Wéber Balázs | 2023. január 25. 16:22
Tele a pohár.
Szubjektív Egy ország, ahol egekben az infláció, mégis mindenki ünnepel
Wéber Balázs | 2023. január 24. 19:14
Argentínában egyik válság követi a másikat, az infláció tavaly 94,8 százalékra ugrott. A közös dél-amerikai valutáig pedig még hosszú az út. A foci-vb győzelem eufóriája és a helyi mentalitás ugyanakkor sok mindenre gyógyír lehet. Nagyító alatt Dél-Amerika talán legellentmondásosabb országa.
Szubjektív A nap képe: kölcsönkesztyűben és micisapkában kapták le a minisztert
Litván Dániel | 2023. január 24. 17:14
Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem számolt a téliesre forduló időjárással egy hagyományőrző eseményen.
Szubjektív A nap képe: egy kiskorú lánnyal fotózkodott Orbán Viktor
Mester Nándor | 2023. január 22. 13:59
Erre is volt ideje Szatmárcsekén.
Szubjektív Miért kéne betiltani a modern síelést? És mit tegyünk akkor, ha ez mégsem következik be?
Litván Dániel | 2023. január 21. 05:59
Hogyan jutottunk ember és természet nemes párbajától idáig? A sport norvég ősapái biztosan nem erre gondoltak, amikor az első lesiklóléceket megalkották. Világjáró rovatunkból ezen a héten az derül ki, hogy nem volt minden jobb a régi szép időkben, de a síelés esetében ez így is volt jó.
Szubjektív A nap képe: éjjel érkezett Szijjártó Péter
Wéber Balázs | 2023. január 19. 12:48
Száraz, kiégett aggyal.
Szubjektív Milliók egy kofferben – dagad az EP korrupciós botránya
Wéber Balázs | 2023. január 10. 19:22
Az EP-alelnök tavaly novemberben még a katari munkavállalói jogokat dicsérte, decemberben már egy börtönben karácsonyozott. Apját menekülés közben kapták el, kofferjában több százezer euróval. Az Európai Parlament hamarosan újabb képviselők mentelmi jogát függesztheti fel. Itt az alkalom, hogy Brüsszel példát mutasson a korrupció elleni harcban – de a magyar kormánynak is lenne bőven teendője. Nagyító alatt az EU elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb botránya.
Szubjektív New York-i affér: élményorgia a világ egyik legkülönösebb városában
Kugler Zsuzsanna | 2023. január 7. 05:44
Az emberek sosem felejtik el az első szerelmüket és az első napot New Yorkban. Aki egyszer megjárta a várost, már sosem lesz ugyanaz az ember. Ha leülünk egy padra és a járókelőket nézzük, itt az is tökéletes program. A Világjáró évindító cikke egy különleges utazás, amely korántsem csak egy városról szól. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG