6p

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Trump és Putyin szorításában: az európai hadiipar botladozásai
Káncz Csaba | 2025. április 22. 18:36
Nagyító rovatunkban ezúttal az európai védelmi felkészültséget vesszük górcső alá. Eljött ugyanis Európa órája, hogy gondoskodjon saját biztonságáról. Ezt kontinensünkre az agresszív Oroszország és Trump hidegzuhanya kényszerítette rá. Ezen tektonikus geopolitikai változások figyelmen kívül hagyása többé nem lehetséges.
Szubjektív Cádiz: húsvéti készülődés csuklyásokkal
Bózsó Péter | 2025. április 19. 06:01
A körmenet, bevallom, meghatott. Van valami fennköltsége, közössége, és tiszteletreméltó az erőfeszítés a hordozók részéről. Valami megmaradt a régebbi időkből. A Világjáró e heti állomása: Cádiz húsvétkor.
Szubjektív Megkövetjük Rogán Antalt, visszasírjuk Lázár Jánost – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel - Vég Márton | 2025. április 18. 17:07
Rogán Antal lekerült a szankciós listáról, de akkor nincs is semmi látnivaló? Mi a helyzet az MNB-alapítványokkal, kattan majd bilincs valaki kezén? Magyar Péter szárazon tartja a puskaport, de jól teszi? Ellenzékbe vonult a Fidesz, bejöhet ez a taktika? E témákról is vitatkoztak, beszélgettek, viccelődtek a Klasszis Média munkatársai, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában.
Szubjektív Ez az intézkedés a kiskereskedelem totális meg nem értéséről tanúskodik – az utca embere az árszabályozásról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. április 16. 18:59
A kormány bevezette az árrésstoppot, valamint fellépett a bankok és telefontársaságok áremelései ellen. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit érzékelnek az árcsökkenésekből, és hogy szerintük mi az infláció fő oka.
Szubjektív Az Adria királynője – virágvasárnap Abbáziában
Elek Lenke | 2025. április 12. 06:01
Anno a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye volt, itt gyógyult Kosztolányi és Móra Ferenc is. Húsvét táján (is) érdemes célba venni, az április a színek pompáját hozza el. Errefelé nemcsak virágvasárnap létezik, hanem virághét is. A Világjáró e heti állomása Abbázia, vagy ismertebb nevén Opatija.   
Szubjektív Magyar Péter növelte az előnyét, Trump ejtette az Orbán-kormányt – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Wéber Balázs | 2025. április 11. 18:31
Eddig enyhén szólva sem hozta el a várt aranykort Donald Trump a magyar kormánynak: az amerikai vámok Magyarországot is sújtani fogják, a magyar korrupció benne maradt az amerikai jelentésekben, Rogán Antal fent maradt a szankciós listán, Orbán Viktort továbbra sem hívták meg a Fehér Házba. És Ukrajnában sem tört ki a béke. Eközben itthon a Tisza Párt kettőről hét százalékpontra növelte előnyét a Fidesszel szemben a Republikon szerint.
Szubjektív Valakihez húzódni kell, szorul a hurok – az utca embere Netanjahu látogatásáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. április 10. 19:03
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre, miközben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. A látogatás megítéléséről, Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépéséről, valamint a kormány külpolitikájának jövőjéről kérdeztük a járókelőket. 
Szubjektív Ahol a nagy ravasz született – Kopogj be Shakespeare házába!
Elek Lenke | 2025. április 5. 05:46
Shakespeare szülőháza olyan, mint egy nemes időzárvány, vagy mint egy megkövesedett időkavics egy tobzódó kert közepén. A Világjáró e heti állomása a talán legismertebb angol drámaíró, költő és színész egykori otthona Stratford Upon Avonban.  
Szubjektív Orbán Viktor minden szabályt felrúg, bekapja végre a csalit Magyar Péter? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Vég Márton | 2025. április 4. 18:46
Provokáció vagy baráti gesztus Orbán Viktor részéről Netanjahu budapesti fogadása? Magára nem tartja érvényesnek a szabályokat a magyar kormány. Jönnek az adatok: akkor ennyit a fantasztikus évről? De mi van, ha már az adatokat is kozmetikázzák? Baj. Egymást tapossák a pártok a vidéki szavazatokért, ezért tolja a szélsőjobboldali témákat a Fidesz? Magyar Péter meddig tud hallgatni? Trump is odavert egyet a magyar gazdaságnak is, de a száj- és körömfájás katasztrófát hozhat. E témákról is vitakoztak a Klasszis lapcsoport újságírói, Bózsó Péter, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát friss adásában.
Szubjektív Netanjahu Budapesten: miért több mint problémás ez a diplomáciai vizit?
Wéber Balázs | 2025. április 1. 18:46
Benjamin Netanjahut a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi, országát nemzetközi emberi jogi szervezetek népirtással vádolják, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig szintén népirtás gyanújával vizsgálódik ellene a gázai háborúval kapcsolatban. A magyar kormányfő mégis hivatalos látogatáson fogadja az izraeli kormányfőt, egyedüliként az EU-ban. Nagyító alatt ezúttal egy több mint problémás vizit. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG