6p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Háborúban a média is hadszíntér, a manipuláció a hadviselés része mindkét oldalon. Az ukrajnai vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin, de ez a történet sem teljesen fekete-fehér. Nagyító alatt a média, egy végzetes rakétacsapás és néhány kényes kérdés.      

„Háborús időkben  az új katonai információt nem lehet mindig azonnal megerősíteni, akkor sem, ha hivatalos források állítják. Kérjük, kezelje kritikusan!” Ez a figyelmeztetés szerepel a rigai székhelyű orosz ellenzéki újság, a Meduza orosz-ukrán háborúról szóló hírei egy részének a végén.

Háború a newsroomban 

Ez akár mottó is lehetne minden külföldi és magyar média számára, hiszen az orosz-ukrán háború – mint ahogy manapság minden háború – nemcsak a hadszíntéren, hanem az információs térben is zajlik. A kétes megbízhatóságú vagy akár hamis információk terjesztése, a kényes információk elhallgatása vagy éppen kiszivárogtatása a hadviselés része lett, és naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel az eszköztárral csak az egyik fél él.

A háború természeténél fogva kegyetlen „műfaj”, hiszen a tét a túlélés. Ha jogilag nem is, a gyakorlatban sajnos szinte minden megengedett – a random mészárlás éppúgy, mint a számító manipuláció.

Aki „meg tudja dolgozni” a médiát, az jó eséllyel megnyeri a közvéleményt, aminek pedig nagyon komoly politikai haszna van – belföldön a stabil hátország, külföldön a szövetségesek megnyerése, sok pénz és temérdek fegyver.

A szerkesztőségek, newsroomok háborús színterek lettek. Kinek higgyünk? Mi az igaz, a féligaz és a hamis információ? Miről szól valójában egy adott hír és – néha ez a fontosabb – mi nincs benne? Hogyan döntsük el, hogy mi történik tőlünk sok száz kilométerre egy olyan konfliktusban, ahol az információk legfőbb birtokosai, a hivatalos szervek aligha morális, hanem inkább politikai-katonai szempontok alapján határoznak azok sorsáról?

Tényleg szánt szándékkal öltek civileket? Vagy „csak” eltévedt egy rakéta?   

Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó:  EPA/SZERGEJ KOZLOV
Mentőegységek keresnek túlélőket egy orosz rakétacsapás után a kelet-ukrajnai Dnyipróban 2023. január 14-én. Fotó: EPA/SZERGEJ KOZLOV

Vannak persze nagyjából megbízható híroldalak, helyszíni tudósítók és helyi források. De sokszor ők is csak másodkézből tájékozódnak vagy épp elszenvedői a háborúnak, és nehezen tudják értelmezni, ami körülöttük történik.

A dilemmát a szakértők és újságírók egy része úgy oldja fel, hogy saját meggyőződése, világnézete és értékítélete alapján szűri az információkat. Azt fogadja el hitelesnek és emeli hírré, ami a saját narratívájába beleillik. Így lesz a végeredmény, ami a néző és az olvasó elé kerül, részben szubjektív.  

A végzetes rakéta

De vegyünk egy konkrét példát! Szombaton egy orosz rakéta eltalált egy lakóházat a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. Eddig legkevesebb 44-en meghaltak. Ennyit rögzíthetünk tényként hírügynökségi beszámolók alapján.

A Meduza szerint ez volt a legsúlyosabb, civil épületet ért támadás 2022 júliusa óta.

De szándékosan ölt-e halomra ártatlan civileket, nőket és gyerekeket az orosz hadsereg? Az ukrán vezetés szerint igen. Ők azt mondják, hogy terrortámadás történt, Ukrajnának pedig emiatt is még több fegyverre van szüksége.

Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és ipari célpontokat vettek célba. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint az orosz erők nem lakóépületeket, hanem katonai célpontokat támadnak, „akár egyértelműeket, akár álcázottakat.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a Putyin-pártisággal aligha vádolható 444.hu hírösszefoglalója szerint – Alekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szombaton azt mondta: a rakétát lelőtték és az ezt követően találta el a lakóházat és robbant fel, azaz közvetve az ukrán erők okozták a tragédiát.

Az infót az orosz háborúpárti média nyilván felkapta, míg az ukrán közvélemény és politika haragra gerjedt, egyúttal aláírásgyűjtés indult a tanácsadó elmozdítására. Aresztovics magyarázkodásra kényszerült, végül pedig bocsánatot kért a tragédia okára vonatkozó – mint fogalmazott  – "túl korai, téves verzió"-ja miatt, és lemondott.

Mi történt tehát pontosan Dnyipróban? Nem tudjuk.

Annyit tehetünk, hogy leírjuk, amit az egyik és a másik fél mond, idézünk szakértői véleményeket, esetleg – jelezve, hogy ez már vélemény – adunk egy értelmezési keretet a történteknek. Aztán mindenki azt és annak hisz, amit és akinek szeretne.

Vér és szenvedés

Persze ne essünk bele abba a csapdába sem, hogy kilométeres távolságtartással beszélünk mindenről, és megfoghatatlan történéshalmazként kezeljük az ukrajnai háborút.

Vannak nagyon konkrét tények: meghalt minimum több tízezer, egyes becslések szerint több mint 100 ezer katona és az ENSZ szerint legkevesebb mintegy 7 ezer civil. (A konkrét számokról itt írtunk.)

Olyan mértékben lőnek szét egy országot, amire a II. világháború óta nem volt példa Európában.

Tegyük hozzá azt is, hogy egybehangzó helyszíni beszámolók és vizsgálatok szerint az orosz hadsereg számos alkalommal brutális eszközökkel lép fel az ukrán lakosság ellen, egy szeptember végi ENSZ-vizsgálat már megállapította háborús bűncselekmények elkövetését. Az energiainfrastruktúrát érő sorozatos támadások miatt pedig becslések szerint többmillió ember maradt és marad hosszabb-rövidebb időre fűtés, áram és víz nélkül.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a mostani vérontás elsődleges felelőse továbbra is Vlagyimir Putyin – ő hozta meg a döntést egy szuverén ország elleni átfogó katonai támadásról, és ezáltal ő indította el az egyelőre végeláthatatlan vérontást.

Persze ez a történet sem teljesen fekete-fehér: egy másik ENSZ-jelentés szerint mindkét fél kínzott hadifoglyokat, az Amnesty International emberjogi szervezet pedig helyszíni vizsgálatában azt állapította meg, hogy az ukrán hadsereg lakóövezetekben, iskolákban és kórházakban is létesített katonai bázisokat, és lakott területekről is indított támadásokat.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Oroszországnak is vannak jogos biztonságpolitikai igényei, és – okkal vagy ok nélkül – a világon nem mindenhol osztják teljesen a nyugati álláspontot. Idézhetjük például Brazília új elnökét, Lula da Silvát, aki egy tavaly májusi interjúban kijelentette: ha az EU és a NATO kimondta volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Összegezve: a tényeket ismerjük el és fel, de ne essünk a nagy narratívák fogságába. És gondoljuk meg kétszer, hogy kinek és minek hiszünk!

A Nagyító rovat cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Kitart az Orbán-kormány Netanjahu mellett, és ezzel szembemegy a magyar érdekekkel
Wéber Balázs | 2024. május 21. 18:46
A Hamász mellett az izraeli kormány vezetőit is felelősség terheli a háborús és az emberiesség elleni bűntettekért a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint, aki ezzel megerősítette emberi jogi szervezetek értékeléseit. Ennek ellenére a magyar kormány továbbra is teljes mellszélességgel támogatja a Netanjahu-kormányt, és ezáltal egyre jobban elszigetelődik a világban. Ez pedig – a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatokhoz hasonlóan – ellentétes a magyar érdekekkel. Nagyító alatt ezúttal egy döntés és annak magyar szála.
Szubjektív „Nem bízom a nyugati oldalban” – járókelők a kínai–magyar kapcsolatokról
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. május 19. 17:41
Az utca embere sorozatunkban ezúttal Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásáról és a keleti nagyhatalommal ápolt kapcsolatokról kérdeztük a járókelőket. Videó.
Szubjektív Sorsdöntő év lesz az idei Magyar Péter számára – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Juhász Gábor – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2024. május 18. 10:34
Sikerül kinyírnia a hatalomnak a Tisza Pártot is, vagy dagad majd tovább, mint a hólabda? Meddig dőlhet a dominó, ami idén februárban elindult? És milyen következményei lesznek annak, ha az EP-választáson tényleg robban a bomba? Erről is beszélt a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Bózsó Péter, Litván Dániel és Wéber Balázs.
Szubjektív Egyetlen bűnbarlang még nem vészes egy városban – de mi van, ha az egész város az? 
Mester Nándor | 2024. május 18. 05:44
Makaóban tényleg sok a kaszinó, de a város korántsem csak ezekről szól. Még mindig fellelhetők a portugál gyarmati idők kulturális és építészeti emlékei. Az utcatáblák kétnyelvűek, de az egész területet persze a kínaiak uralják. Milyen az élet ezen a különleges környéken és miért van gyorsítósávja a kínai vendégmunkásoknak? Ezt idézzük fel a Világjáró mostani részében.
Szubjektív A nap képe: Magyar Péter nem akármilyen fotót lőtt
Privátbankár.hu | 2024. május 16. 17:06
A politikus saját képmása elé ugrott be.
Szubjektív Húsz éve nem nézek köztévét, nem hiszek nekik - üzentek a médiának az emberek
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. május 12. 14:02
Egy hónap múlva lesz a választás, dübörög a kampány, a médiából pedig ömlenek a hírek. Miből és hogyan próbálnak hiteles információkhoz jutni az emberek? Kiderül a videóból.
Szubjektív Megfejtettük Szijjártó Péterék közép-ázsiai titkát
Csabai Károly | 2024. május 11. 05:46
Van egy ország, ahol tengerpart nélkül is pazarul érzi magát a turista. Bár nincs közel, nekünk, magyaroknak egyre fontosabb, a napokban több miniszterünk mellett a Világjáró is Üzbegisztánban járt.
Szubjektív Magyar Péter az új Orbán Viktor? - Ez Viszont Privát podcast
Privátbankár.hu | 2024. május 4. 10:39
Utolérjük-e Magyar Péterrel Romániát? Lesz-e kormányátalakítás a választások után? Hogyan használja a Rogán Művek teljes eszköztárát a Tisza Párt országjáró alelnöke? És kell-e nemzetiszalag-hiányra számítani a falvakban mostanában, mint korábban bármilyen választás előtt? Erről is beszélt Mester Nándor felelős szerkesztő, Dobos Zoltán és Vég Márton újságíró az Ez Viszont Privát friss adásában.
Szubjektív A város, ahonnan végzetes útjára indult a Titanic
Kormos Olga | 2024. május 4. 05:44
Harsogóan zöld természet, ahol a "Trónok harcát" forgatták, protestáns angol unionisták és katolikus ír nacionalisták mai napig tartó vetélkedése, sok-sok eső, a Titanic szülőhelye, valamint kultikus, többszáz éves kocsmakultúra – és még ennél is több Észak-Írország, benne a fővárossal, Belfasttal, ahová legutóbb eljutott a Világjáró. 
Szubjektív „A hülyeségig próbálják szabályozni az életünket” – ezt gondolja az utca embere két évtizednyi uniós tagság után
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. május 2. 05:43
Kereken húsz év telt el azóta, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az utca embere sorozatunkban arra kértük a járókelőket, értékeljék, összességében milyen hatása volt hazánk tagságának, és milyen személyes pozitív és negatív élmények fűződnek hozzá. Videó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG