5p

Közel egy éve tart az orosz-ukrán háború, amely alapjaiban rengette meg Európát és a világot. Az események mostanra a hazai mindennapok hátterévé váltak, ennek ellenére mégis sokszor nehezen megfogható, hogy pontosan mekkora pusztítás zajlik Magyarország közvetlen szomszédságában. Cikkünkben ezért összegyűjtöttük az orosz-ukrán háború legfontosabb számait.

Civil áldozatok és sérültek

Az orosz-ukrán háború régóta nem látott menekülthullámot hozott, azonban nem minden ukrán tette és tehette meg azt, hogy elhagyja az országot a háború kirobbanása után, emiatt a kezdettől fogva akadtak civil áldozatok. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája legfrissebb adatait január 10-én tette közzé, eszerint

6952 civil áldozata van eddig a háborúnak, köztük 35 gyermek, míg a sérültek száma összesen 11 144 fő, köztük 254 fiatalkorú.

Az OHCHR jelentésében arra is kitért, hogy a halálesetek és a sérülések jelentős részét a bombázások, rakéták és légicsapások okozták. Az általunk készített grafikonon az is látszik, hogyan alakult a nemek eloszlása:

Menekültek

A menekültek száma is folyamatosan nő, az UNHCR, az ENSZ menekültügyi ügynökségének legutóbbi adatai két jelentős milliós mérföldkő közelébe emelkedtek:

egyrészt összesen 7,968 millió a regisztrált ukrán menekültek száma Európában, másrészt az ideiglenes védelmet kapók száma elérte a 4,928 millió főt.

Az ideiglenes védelemről szóló irányelv keretében az ukránok három évig élhetnek, dolgozhatnak, egészségügyi ellátásban részesülhetnek, és iskolába járathatják gyermekeiket abban az uniós országban, ahol letelepedni kívánnak – Margarítisz Szkínász EB-alelnök és uniós biztos úgy számol, hogy több mint 3 millióan a háború esetleges vége után sem térnek majd haza.

A menekültek eloszlása az egyes országok között meglehetősen aránytalan, az EU-n belül a legtöbbjüket, mintegy 1,563 millió embert Lengyelország fogadott be, míg Németországban 1,021 millió fő került ideiglenes védelem alá.

Katonai veszteségek

A háború katonai veszteségeiről nem egyszerű pontos adatokat találni, elsősorban azért, mert száz százalékosan egyik fél adatai sem tekinthetők megbízhatóknak, így itt sávokban adtuk meg a lehetséges szinteket.

Orosz katonai veszteség: 5937 és 115 290 fő közt

Az óriási különbség a két szám között azzal magyarázható, hogy az előbbi az orosz erők által hivatalosan is elismert veszteségszám még szeptember végéről, míg az utóbbi az ukrán fegyveres erők által bejelentett legfrissebb mai adat.

A külső megfigyelők, így például a brit hírszerzés és az az Egyesült Államok kormánya 100 ezer fölé becsülik a sérült és megölt katonák számát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ebbe beletartoznak a szakadár régiók harcosai is, azaz nemcsak a ténylegesen az orosz hadsereg, az FSZB és a Wagner félkatonai zsoldossereg veszteségeiről van szó.

A BBC oroszországi stábja és önkéntesek által működtett Mediazona a nyilvánosan elérhető adatok segítségével december 30-ig 10 229 orosz katona halálát tudta megerősíteni.

Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóból származó állóképen az Msta orosz önjáró ütegek tüzelése látható harc közben az ukrajnai Donyeck régióban. Fotó: EPA/Oroszország védelmi minisztériuma
Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóból származó állóképen az Msta orosz önjáró ütegek tüzelése látható harc közben az ukrajnai Donyeck régióban. Fotó: EPA/Oroszország védelmi minisztériuma

Ukrán katonai veszteség: 10 000 és 69 507 fő közt

Az ukrán hivatalos források, köztük Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója is legalább tízezer elvesztett katonáról számolt be december elején, áll a BBC cikkében. Az Oroszországban azóta egyébként betiltott független hírportál, a Novaja Gazeta cikke szerint a legfrissebb orosz állítások arról szólnak, hogy november végéig összesen 69 507 ukrán katonát likvidáltak az orosz fegyveres erők.

A hadi adatok ingatagságát jól mutatja azt is, hogy mindkét háborúzó fél vezetője lényegében ráígért a másikra, míg Zelenszkij ukrán elnök ötszörösére tette az orosz veszteségeket az ukránokéinak, addig Vlagyimir Putyin szerint akár kilencszer akkora az ukrán veszteség, mint az orosz. Röviden összefoglalva: nem jön ki a matek.

Épületek

Nemcsak az emberekben, hanem az épületekben is komoly kár esett, hiszen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) adatai szerint január 11-ig 104 vallási helyszín, 18 múzeum, 83 történelmi és/vagy művészeti jelentőségű épület, 19 műemlék, és 11 könyvtár sérült meg a háborúban. Az UNESCO arról nem tud, hogy valamelyik világörökség megsemmisült volna.

A támadások a lakóépületeket sem kímélték, a Kyiv School of Economics szeptemberi felmérése arra az eredményre jutott, hogy nagyjából 135 lakóépület megsérült vagy megsemmisült a háború során, valamint 1270 iskolában, és 978 egészségügyi intézményben esett kár.

A számok alapvetően nem hazudnak

Bár bizonytalanságok akadnak, az általunk összeszedett legfontosabb adatok is jól mutatják, hogy a háború 326. napjába érve, ténylegesen milliók életét forgatta fel alapjaiban az orosz támadás, és évtizedes károkat okozott a lerohant Ukrajnában.

Azt pedig, hogy a normalizációhoz mennyire rögös út vezet, igazolja az is, hogy az ukránoknak úgy kéne visszatérnie a mindennapi életbe, hogy a legoptimistább becslések szerint is az alapvető infrastruktúra minimum 40-50 százalékát lerombolták az oroszok.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még drágább lesz a tankolás szerdától
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 10:47
Persze csak annak, aki piaci áron tankol.
Makro / Külgazdaság Fontos hírt közölt a 4iG
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 06:58
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése.
Makro / Külgazdaság Széthúznak az uniós intézmények, és ezt a gazdák és a leszakadó térségek bánhatják
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 05:59
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Versenyfutás az idővel: mennyi pénzt szerezhetnek vissza Magyar Péterék Brüsszelben?
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 19:06
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter és Vitályos Eszter is helyet kap a Fidesz padsoraiban
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 16:36
Megalakult a Fidesz frakciója.
Makro / Külgazdaság Negatívról stabilra – döntött a hitelminősítő
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:37
Jó hírt kapott a kínai gazdaság.
Makro / Külgazdaság Mosolyt csalt Magyar Péter arcára Mészáros Lőrinc
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:17
Itt a válasz a hétfői levélre.
Makro / Külgazdaság Ukrán segítséggel épülne a lengyel drónarmada
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:58
Kell az ukránok szakértelme.
Makro / Külgazdaság Hiába a fölényes Tisza-siker, Varga Mihályék még nem lazíthatnak
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:49
Ezt mutatja a Monetáris Tanács keddi kamadöntése előtt az Mfor Elemzői Konszenzus.
Makro / Külgazdaság Ez lehet a Tisza-kormány egyik legnagyobb gazdasági kihívása
Imre Lőrinc | 2026. április 27. 12:18
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG