Civil áldozatok és sérültek
Az orosz-ukrán háború régóta nem látott menekülthullámot hozott, azonban nem minden ukrán tette és tehette meg azt, hogy elhagyja az országot a háború kirobbanása után, emiatt a kezdettől fogva akadtak civil áldozatok. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája legfrissebb adatait január 10-én tette közzé, eszerint
6952 civil áldozata van eddig a háborúnak, köztük 35 gyermek, míg a sérültek száma összesen 11 144 fő, köztük 254 fiatalkorú.
Az OHCHR jelentésében arra is kitért, hogy a halálesetek és a sérülések jelentős részét a bombázások, rakéták és légicsapások okozták. Az általunk készített grafikonon az is látszik, hogyan alakult a nemek eloszlása:
Menekültek
A menekültek száma is folyamatosan nő, az UNHCR, az ENSZ menekültügyi ügynökségének legutóbbi adatai két jelentős milliós mérföldkő közelébe emelkedtek:
egyrészt összesen 7,968 millió a regisztrált ukrán menekültek száma Európában, másrészt az ideiglenes védelmet kapók száma elérte a 4,928 millió főt.
Az ideiglenes védelemről szóló irányelv keretében az ukránok három évig élhetnek, dolgozhatnak, egészségügyi ellátásban részesülhetnek, és iskolába járathatják gyermekeiket abban az uniós országban, ahol letelepedni kívánnak – Margarítisz Szkínász EB-alelnök és uniós biztos úgy számol, hogy több mint 3 millióan a háború esetleges vége után sem térnek majd haza.
A menekültek eloszlása az egyes országok között meglehetősen aránytalan, az EU-n belül a legtöbbjüket, mintegy 1,563 millió embert Lengyelország fogadott be, míg Németországban 1,021 millió fő került ideiglenes védelem alá.
Katonai veszteségek
A háború katonai veszteségeiről nem egyszerű pontos adatokat találni, elsősorban azért, mert száz százalékosan egyik fél adatai sem tekinthetők megbízhatóknak, így itt sávokban adtuk meg a lehetséges szinteket.
Orosz katonai veszteség: 5937 és 115 290 fő közt
Az óriási különbség a két szám között azzal magyarázható, hogy az előbbi az orosz erők által hivatalosan is elismert veszteségszám még szeptember végéről, míg az utóbbi az ukrán fegyveres erők által bejelentett legfrissebb mai adat.
A külső megfigyelők, így például a brit hírszerzés és az az Egyesült Államok kormánya 100 ezer fölé becsülik a sérült és megölt katonák számát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ebbe beletartoznak a szakadár régiók harcosai is, azaz nemcsak a ténylegesen az orosz hadsereg, az FSZB és a Wagner félkatonai zsoldossereg veszteségeiről van szó.
A BBC oroszországi stábja és önkéntesek által működtett Mediazona a nyilvánosan elérhető adatok segítségével december 30-ig 10 229 orosz katona halálát tudta megerősíteni.
Ukrán katonai veszteség: 10 000 és 69 507 fő közt
Az ukrán hivatalos források, köztük Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója is legalább tízezer elvesztett katonáról számolt be december elején, áll a BBC cikkében. Az Oroszországban azóta egyébként betiltott független hírportál, a Novaja Gazeta cikke szerint a legfrissebb orosz állítások arról szólnak, hogy november végéig összesen 69 507 ukrán katonát likvidáltak az orosz fegyveres erők.
A hadi adatok ingatagságát jól mutatja azt is, hogy mindkét háborúzó fél vezetője lényegében ráígért a másikra, míg Zelenszkij ukrán elnök ötszörösére tette az orosz veszteségeket az ukránokéinak, addig Vlagyimir Putyin szerint akár kilencszer akkora az ukrán veszteség, mint az orosz. Röviden összefoglalva: nem jön ki a matek.
Épületek
Nemcsak az emberekben, hanem az épületekben is komoly kár esett, hiszen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) adatai szerint január 11-ig 104 vallási helyszín, 18 múzeum, 83 történelmi és/vagy művészeti jelentőségű épület, 19 műemlék, és 11 könyvtár sérült meg a háborúban. Az UNESCO arról nem tud, hogy valamelyik világörökség megsemmisült volna.
A támadások a lakóépületeket sem kímélték, a Kyiv School of Economics szeptemberi felmérése arra az eredményre jutott, hogy nagyjából 135 lakóépület megsérült vagy megsemmisült a háború során, valamint 1270 iskolában, és 978 egészségügyi intézményben esett kár.
A számok alapvetően nem hazudnak
Bár bizonytalanságok akadnak, az általunk összeszedett legfontosabb adatok is jól mutatják, hogy a háború 326. napjába érve, ténylegesen milliók életét forgatta fel alapjaiban az orosz támadás, és évtizedes károkat okozott a lerohant Ukrajnában.
Azt pedig, hogy a normalizációhoz mennyire rögös út vezet, igazolja az is, hogy az ukránoknak úgy kéne visszatérnie a mindennapi életbe, hogy a legoptimistább becslések szerint is az alapvető infrastruktúra minimum 40-50 százalékát lerombolták az oroszok.
A mexikói elnök leszögezte: meg fogja védeni hazája szuverenitását, de közben párbeszédre törekszik az Egyesült Államokkal. 
