Kínának és a drogkartelleknek kémkedett – sokkot kapott az angolszász hírszerzés

(Fotó: depositphotos.com)

A második világháború derekán megszületett az Egyesült Királyság és az USA titkosszolgálatai között a BRUSA COMINT (communications intelligence) egyezmény. 1946-47-ben aztán kibővült a szövetség Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeivel. Így jött létre az 1948-ban megkötött titkos UKUSA megállapodás, illetve szövetség, amelynek tartalma és hatálya napjainkban is érvényes.

A globális megfigyelés rendszere

Az UKUSA szövetség fő koordinátora az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA). A szövetség alapító szervezetei: az angol GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai CSE (Communications Security Establishment), az ausztrál DSD (Defense Security Directorate) és az új-zélandi GCSB (General Communications Security Bureau).

A közösen működtett, úgynevezett Echelon-rendszer egyik ékes példája a mesterséges intelligencia nagy kiterjedésű használatának. Földi megfigyelő bázisok, hét tengeren működő kémhajók, tengeralattjárók és szigorúan titkos műholdak tucatjai „figyelik” 30 ezer kilométerrel a fejünk felett az egész emberiség globális kommunikációs hálózatának forgalmát. A rendszer egy kifejlett lehallgató rendszer, amely támogatja a fordítást, beszédfelismerést és a pár szavas kereséseket. A megfigyelők betekintést nyernek a telefonbeszélgetésekbe, e-mailekbe és rádióadásokba.

Kínaiul is beszél

Amikor tehát két hete őrizetbe vették a kanadai szövetségi rendőrség, az RCMP (a Royal Canadian Mounted Police névből összeálló betűszó) hírszerzési egységének vezetőjét, akkor az egész angolszász világ titkosszolgálati hálózata megrázkódott. A 47 éves Cameron Ortist most azzal vádolják, hogy a Titkosszolgálati Törvényt három ponton, a Büntető Törvénykönyvet pedig két ponton sértette meg. Ortisnak „szigorúan titkos” minősítésű anyagokhoz volt hozzáférése, amellyel nemcsak szabadon járhatott-kelhetett Kanada 20 (!) különböző hírszerző ügynökségének anyagai között, hanem az Echelon-rendszer legtöbb anyagához is hozzáfért.

A nyomozás most két szálon folyik. Ortis állítólag titkos anyagokat adott át a kínaiaknak – márpedig Ottawa és Peking között mostanság rendkívül feszült a kétoldalú politikai viszony. Kína sok kémet mozgat Kanadában, akik az Állambiztonsági Minisztérium és a kínai Kommunista Pártnak dolgozó United Front Work Department elnevezésű ügynökség (UFWD) felügyelete alatt dolgoznak. Ortisnak ráadásul van kelet-ázsiai szakmai háttere és a LinkedIn profilja szerint beszél kínaiul is.

Káncz Csaba

Szuper telefonok drogbáróknak

A másik, még erősebb szál egy kanadai cégikon, a BlackBerry okostelefonjait érinti, amelyet Ortis információi alapján egy sötét hátterű vancouveri cég feljavított, így képessé vált lehallgatásbiztos kommunikációra. Ezt aztán a gyanú szerint eladták mexikói, amerikai és ausztrál drogkartell főnökök számára. A kliensek között szerepelt Mexikó hírhedt Szinaloa drogkartellje, de mintegy 10 ezer feljavított készüléket eladtak ausztrál drogkereskedőknek is.

A kanadai közszolgálati adó (CBC) információi szerint egy 2018-as elkapott email vezetett Ortis ügyének felgöngyölítéséhez. Ebben ugyanis felajánlotta szolgálatait a vancouveri Phantom Secure Communications vezetőjének, Vincent Ramos-nak, aki azóta már szintén rács mögött van. Az ausztrál rendőrség még 2016-ban kapott el egy feljavított BlackBerry telefont és azon 10 kilogramm kokaint rendeltek egy Los Angeles-i drogkereskedőtől. Ez aztán előbb Ramos letartóztatásához, majd később Ortis őrizetbe vételéhez vezetett.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)