Március második felében többször 4800 milliárd forint alá süllyedt a külföldiek kezében levő forintkibocsátású állampapírok állománya, március 26-án 4777 milliárd forint volt, ami több mint 300 milliárd forinttal, avagy bő egymilliárd euróval alacsonyabb a december 21-i 5085 milliárd forintos csúcsnál. A legutóbbi adat már 4817 milliárd forint volt, ami azonban még szinte minden más összehasonlításban magas értéknek számít: a 2011 eleji 2534 milliárd forinthoz képest például 90 százalékos, a 2012 eleji 3797 milliárdhoz viszonyítva pedig 26 százalékos emelkedés.
A Templeton kitart
A magyar állampapírok egyik legfontosabb vásárlója, a Franklin Templeton Investments nemzetközi befektetésialap-kezelő vállalkozás a jelek szerint kitart magyar papírjai mellett. A nem kevesebb, mint 47 milliárd dolláros Tempeton Global Bond Fund például vagyonának 6,5 százalékát tartotta magyar papírokban január végén, majdnem ugyanolyan arányban, mint tavaly nyáron. (Júniusban ez 6,5, augusztusban 6,7 százalék volt.)
Nőttek az alapok, nőtt a magyar csomag
Ám az alap mérete is növekedett közben, így a magyar kötvénycsomag értéke még nőtt is 11 százalékkal. Ugyanez történt a Templeton Global Total Return Fund esetében is, ahol visszaesett ugyan a magyar papírok aránya augusztus és január vége között 7,9-ről 6,9 százalékra, de az alap 25 milliárdról 31,4 milliárdra hízott. Így itt is 11 százalékkal nőtt a magyar kötvények értéke.
Tavaly egyébként a forintos magyar állampapírokkal 15-20 százalékos nyereséget is el lehetett érni a hozamok nagymértékű csökkenése miatt, ezért könnyen elképzelhető, hogy ez az értéknövekedés az árfolyamoknak köszönhető, és Templetonék egyszerűen türelmesen tartogatják a befektetésüket. Csak e két nagy alapban 5,2 milliárd dollárnyi (mintegy 4,1 milliárd eurónyi) magyar kötvény volt, ami hozzávetőleg 1232 milliárd forintot ért, de az alapkezelőnek még nagy valószínűséggel további alapjaiban is vannak magyar papírok.
Vannak, akik már shortolnak
A Reuters nemrég arról tudósított, hogy egyes külföldi hedge fund-kezelők szerint túl alacsonyra süllyedtek a hazai állampapír-hozamok, már nem tükrözik megfelelően a kockázatokat, és emiatt a hozamok emelkedésére fogadnak. (Vagyis magyar kötvényeket shortolnak.) Az adatok szerint nőtt is a magyar kötvények shortállománya, miközben volt az idén egy enyhe hozamemelkedés a hosszú kötvényeinknél március első felében. Az utóbbi napokban azonban, egyelőre kis mértékben, újra csökkentek az állampapír-piaci referenciahozamok.
Az eurós, inflációhoz kötött magyar államkötvény, a PEMÁK viszont sikert sikerre halmoz. Miután február végéig 1,45 milliárd euró értékben adtak el belőle, várható volt, hogy hamar elfogy a második csomag (2016/X) félmilliárd eurós keretösszege. (Az első sorozat összértéke egymilliárd volt.) Húsvét előtt jelentették be, hogy felemelték a mennyiséget 200 millió euróval.
Laptársunk feltette a kérdés, miért ennyire különböző a jegybank és a kormány hiánypályája. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
