Sikeres volt a 12 hónapos kincstárjegyek csütörtöki aukciója, a felkínált 45 milliárd forintnyi mennyiségre 98,4 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, amiből végül 50 milliárdnyit fogadtak el. Az átlaghozam 7,85 százalék volt, ami érezhetően alacsonyabb az előző napi másodpiaci referenciahozam 7,93 százalékánál. A két héttel korábbi aukción 8,19 százalék volt az átlaghozam, ahhoz képest is jelentős a csökkenés.

A január első fele óta tartó hozamcsökkenéssel párhuzamosan mellett a külföldiek kezében levő állampapírok mennyisége csak kis mértékben változott, sőt az elmúlt hónapokban sem túl sokat módosult (nem úgy, mit a hozamok vagy a devizaárak). Tavaly év elejétől szeptember közepéig dinamikusan nőtt a külföldieknél levő forintkibocsátású állampapírok mennyisége, majd a szeptember 14-i 4015 milliárdos csúcsról lassan lefelé csorgott a december 2-ai 3726 milliárdig. Onnét ismét emelkedett, a legutóbbi adat szerint 3866 milliárd volt.

A külföldieknél levő papírok átlagos futamideje (duration) viszont végig csökkent tavaly is, idén is, sőt tulajdonképpen már 2010 augusztusa óta mérséklődik, azóta, hogy az állomány határozott emelkedésnek indult. (Lásd második grafikonunkat.) Ebből arra lehet következtetni, hogy a 2010 augusztusában megindult állampapír-vásárlásokban fokozatosan csökken a hosszabb papírok szerepe, egyre inkább a rövidebb futamidejű papírokat kedvelik. A külföldi befektetők lassan-lassan egyre rövideb távon gondolkodnak, bár a foylamat nem gyors.

Utoljára 2009 párilisában volt ilyen alacsony a külföldiek duration-je, a 2010 augusztus végi csúcson 3,96 volt, most 3,29. Ez utóbbi még így is három év felett van, ami jóval magasabb például a hazai lakosság jellemzően pár hónapos betétekre, pénzpiaci alapokra alapuló szemléleténél. „Forró pénzeknek” – amelyek gyorsan beáramlanak, rövid távra, majd adott esetben gyorsan ki is menekülnek az oszágból – nem nevezhetők.