Korábban már többször értekeztünk arról, hogy az EU egyre több országában omlik össze a politikai centrum. Ez a folyamat már hazánkban is évekkel ezelőtt bekövetkezett.
Ezek fényében vizsgálva az Egyesült Államokban folyó elnökválasztási kampányt azt láthatjuk, hogy bizony a kiábrándult amerikai választók mindkét nagy pártban a politikai fősodorral és intézményrendszerrel szemben álló elnökjelölt-aspiránsok felé fordultak a választási küzdelem eddig eltelt hónapjaiban. Egy július végén elvégzett felmérés szerint az amerikaiak 65 százaléka elégedetlen azzal, ahogy a dolgok állnak az Egyesült Államokban, ami közel áll a korábbi történelmi mélypontokhoz.
Az amerikaiak kétharmada egészen egyszerűen azt szeretné, ha Amerika más utat járna Barack Obama után. Az emberek általános véleménye szerint a washingtoni politikai osztály megbukott, és sürgősen el kell tűnnie a színpadról. Ez a legvilágosabb üzenet, amelyet levonhatunk Donald Trump republikánus és Bernie Sanders demokrata jelöltek üstökösszerű emelkedéséből.
Figyelmeztető jelzés, hogy mind Trump, mind Sanders elutasítja azon liberális szabadkereskedelmi- és befektetési-egyezményeket, amelyek eredményeképpen összeomlott több hagyományos iparág az USÁ-ban és munkahelyek milliói áramoltak ki Mexikóba, Kínába és Ázsia nagy részébe. Tény, hogy az elmúlt 35 évben a feldolgozóipari munkahelyek 35 százaléka tűnt el az Egyesült Államokban.
Szétszakadt társadalom, oligarchák fújnák a passzát szelet
Az amerikai társadalom olyan szinten szakadt szét, hogy jelenleg a háztartások felső 10 százaléka kontrollálja a magánvagyonok 76 százalékát, míg az alső 60 százalék csupán 2,5 százalékát. A legfelső 5 százaléka a háztartásoknak 91-szer nagyobb vagyonnal bír, mint az átlagos háztartások. Ennek fényében talán már nem meglepő, hogy az elnök-jelöltek kampányára június 30-ig összegyűlt 388 millió dollár közel felét kevesebb, mint 400 család adta össze.
A korábban favoritnak tekintett, a Wall Street-, az olaj- és a fegyver-lobbik által támogatott aspiránsok pozíciói mindkét pártban rohamosan gyengülnek. A republikánusoknál Jeb Bush volt amerikai kormányzótól elfordulnak pártjának konzervatívjai, Hillary Clintont pedig kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint a politikai pályafutása során szinte bármikor.
A dinasztikus jelöltek zuhanórepülésben
A két se hús se hal kandidáns maga is sokat tesz pozíciójának aláaknázására. Jeb Bush a napokban vallotta be, hogy az a Paul Wolfowitz a külpolitikai főtanácsadója, aki még védelmi államtitkárként tervezte meg Irak invázióját. Ennek az eredménye 12 év után: több százezer iraki civil áldozat, egy összeomlott iraki állam és egy felemelkedett terror-állam (IS). Amerikai részről pedig 5000 katona halálával és 5 ezermilliárd dollár közvetlen és közvetett költséggel járt a neokonzervatívok katonai beavatkozása.
Hillary Clinton pedig a mai napig nem tisztázta szerepét külügyminiszterként a 2012-es bengázi (Líbia) merényletben, ahol életét vesztette az amerikai nagykövet. Mi több, most kiderült, hogy magán e-mail címén szigorúan titkosnak minősülő dokumentumokat kezelt, amelyek a drónprogram részleteivel foglalkoztak. Ezek tárolásáról több hónapon keresztül hazudott a nyilvánosságnak, de a múlt héten végül át kellett adnia a szervert az FBI-nak. Az sem támogatta a pozícióját, hogy nyilvánosságra került, a 2008-as pénzügyi összeomlásban kulcsszerepet játszó Goldman Sachs értékpapírháznak 2007 és 2014 között három előadást tartott, összesen 189 millió forint tiszteletdíjért.
|
| Hillary Clinton. (Kép forrása: MTI/AP/Richard Drew) |
Ezek eredményeképpen Hillary támogatottsága fontos választói csoportokban omlott össze: a nők például 45-41 százalékban inkább negatív, mint pozitív fényben látják őt, és támogatottsága az afroamerikaiak körében is 66-ra apadt a korábbi 81 százalékról.
Politikai múmiák a Kongresszusban
A washingtoni politikai kaszt elleni általános elégedetlenség egyik kiemelt célpontja a Kongresszus, amelynek támogatottsága jelenleg a népesség körében 15 százalékon áll, és 2011 dereka óta soha sem állt magasabban, mint 20 százalék. A Kongresszus 535 tagja közül 79-en már legalább 20 éve hivatalukban vannak, sőt 16-an már több, mint 30 éve. Nem véletlen, hogy egyre több amerikai követeli a képviselők mandátumidejének korlátozását és a lobbik kívánságait olajozottan végrehajtó politikai múmiák kiseprűzését Washingtonból.
Káncz Csaba jegyzete
Itt az ideje, hogy az árak leszálljanak a földre az egekből. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
