A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kétnapos kongresszusa ellen tiltakozó tüntetők egyike "Nemet az AfD-re" feliratú plakátot tart a kezében Kölnben 2017. április 22-én. A megmozduláson több ezer szélsőbaloldali tüntető vett részt. (MTI/EPA/Jörg Schüler)

Április 24-én jelentette meg a német rendőrség a legutóbbi éves bűnügyi jelentését. A számok markánsan romló trendet mutatnak az erőszakos cselekmények, a gyilkosság és a nemi erőszak kategóriáiban. 2016-ban az előző évhez képest a gyilkosságok száma 14,3 százalékkal nőtt, a nemi erőszaké 12,7 százalékkal, míg a fegyveres támadásoké 14,8 százalékkal.

Koncentrálódó bűnesetek

Bár a nem német állampolgárok a teljes lakosság mintegy 10 százalékát teszik ki, 2016-ban ők tették ki a bűnügyi gyanúsítottak 30,5 százalékát, amely részarány 2015-ben még 27,6 százalékon áll.  A jelentés szerint a migráns gyanúsítottak száma 2015-höz képest 52,7 százalékkal 174,438-ra ugrott. Állampolgárságuk szerint a legtöbb nem német gyanúsított török volt (69,918), őket követték a románok, a lengyelek, a szírek, a szerbek, az olaszok, az afgánok, bolgárok, irakiak, albánok, koszovóiak, marokkóiak, irániak és az algériaiak.

A migránsok által elkövetett bűnesetek ráadásul egyes városokban és szövetségi államban kiemelkedően koncentrálódnak. Berlinben tavaly az összes gyanúsított 40 százaléka már nem német állampolgár volt. Baden-Württemberg szövetségi államban pedig 2016-ban az előző évhez képest 95,5 százalékkal nőtt azon fizikai támadások száma, amelynél legalább egy migráns volt az elkövető.

Radikalizálódó AfD

S noha a bevándorlásellenes és az iszlamizációt ellenző AfD párt jelenleg gyengélkedik, a párt az április 12-13-án tartott kölni kongresszusán érezhetően tovább radikalizálódott. A mérsékeltnek számító Frauke Petry elnökkel szemben ugyanis győzedelmeskedett az a jobboldali fundamentalista szárny, amelyet Alexander Gauland elnökhelyettes, Jörg Meuthen társelnök, Jens Maier szászországi vezető és Björn Höcke nevei fémjeleznek. Höcke az AfD thüringiai vezetője, aki egy tavalyi előadásában a német emlékezéskultúra száznyolcvan fokos fordulatát követelte és a „szégyen emlékművének” nevezte a holokausztra emlékező berlini emlékhelyet.

Káncz Csaba

Az újonnan elfogadott pártprogram az iszlám egészét utasítja el, és azt nem vallásnak, hanem politikai ideológiának tekinti, amely nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Az AfD egyebek mellett sürgeti, hogy töröljék el a muszlimok előjogait az oktatásban, és számolják fel a muzulmán hittanoktatást az iskolákban. A belpolitikai feszültség tehát kódolva van, hiszen a német elhárítás egy hónapja közölte, hogy Németországban már tízezer radikális szalafista tartózkodik. Az erről beszámoló konzervatív Die Welt hozzáteszi, hogy „Ez a számla azért, hogy két évtizeden át a rendőrséget leépítették és a veszélyt szép szavakkal mismásolták el”.

Géppuska és a menekült-kérdés

Ráadásul a német hadseregben a múlt héten tartóztattak le egy radikális nézeteket valló főhadnagyot, akit merénylet előkészítésével gyanúsítanak. Lakásának átkutatásakor a nyomozók a lehetséges célpontok között megtalálták baloldali politikusok mellett Heiko Maas igazságügy minisztert és a korábbi államelnököt, Joachim Gauck-ot is. Mindannyian az elmúlt években aktív támogatói voltak Merkel kancellár ’Willkommenskultur’-jának, amelynek keretében milliószám áramlottak be menekültek és migránsok Németországba.

A katonai elhárítás egyébiránt jelenleg 275 radikális jobboldali gyanúsítottat vizsgál. Ezek egyelőre csupán kármentő gyakorlatoknak tekinthetők a hatóság részéről. Ejtették a vádat például annak a katonának az ügyében, aki gépfegyverének a fényképét felrakta az internetre az alábbi üzenet kíséretében: „A leggyorsabb német menekült-eljárás: akár percenként 1400 kérelmet elutasít.”

Káncz Csaba jegyzete