4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Oroszország az elmúlt években megmutatta, hogy már nem papírtigris. Érdekeit saját közel-külföldjén igen hatékonyan érvényesíti, Amerika belebukott a vele való konfrontálódásba, és most az amerikai és európai bizonytalankodás miatt óriás tér nyílt számára a világhatalmi bemutatkozáshoz, nem is hagyja ki.

A Szovjetunió, vagyis gyakorlatilag az orosz gyarmatbirodalom megszűnése orosz részről igen szerencsétlenül valósult meg, ami javarészt Jelcin korábbi elnök hibája, az oroszok szerint történelmi bűne. Elengedte a tagállamokat avagy gyarmatokat anélkül, hogy először rendezte volna velük a határokat, és az oroszok által lakott területeket elkérte volna tőlük. Boldogan adták volna, cserébe a szabadságért.

Putyin rendbe tette

A jelcini állam utána is gyengécske volt, tulajdonképpen paródiája a korábbi szuperhatalomnak. Az ezredfordulón aztán jött Putyin, aki szívós munkával rendbe tett az országot, helyreállította önbecsülését, majd újra nagyhatalommá tette, akivel nem célszerű kötözködni senkinek sem, beleértve a világ immár 25 éve egyetlen szuperhatalmát is. Újra harapós a medve, már nem papírtigris.

Az ország tekintélyének és önbecsülésének helyreállítása jórészt saját, önkéntes, Gorbacsov és Jelcin által összehozott Trianonjuk fokozatos „revíziója” jelentette. Biztosították Dél-Oszétia, Abházia, sőt az Oroszországgal nem határos Dnyeszteren túli terület kvázi orosz fennhatóságát, végül tavaly az Ukrajnához tartozó orosz területekre került sor.

Ugyan nem lettek ezek a területek Oroszország teljes jogú részei, hisz az nemzetközi jogilag túl meredek lenne, de gondoljuk bele mégis micsoda eredményről van szó. Nagyjából olyasmi, mintha a körülöttünk lévő magyarlakta területekből kis államocskák lettek volna, amíg gyakorlatilag hozzánk tartoznak, nemzetközileg meg mindenki úgy tekinti őket, ahogy jólesik neki.

A volt ellenség is szembesült vele

Az utolsó menetben, azaz Ukrajna esetében ráadásul a nyugat Amerika vezetésével beleavatkozott a dologba, összemérte erejét az éledező oroszlánnal, és nem bírt vele. Az immár erős Oroszország nem futamodott meg sem szankcióktól, sem fegyveres fenyegetéstől, sőt közölte, hogy gondolják meg, mielőtt komolyan nekirontanak, mert van neki korlátozott atomháborús forgatókönyve, akárcsak a Szovjetuniónak volt. Konkrétan ha megtámadják, nukleáris fegyvert vetne be Lengyelországban és Romániában.

Üzenet Obamának: komolyan kell minket venni, mint a szovjet időkben

A nyugat értett a szóból, lassan hátrébb vonultak, Merkel és Hollande pedig gyorsan összehozták a tűzszünetet. Azóta sokkal jobb is a helyzet, a felek próbálnak kihátrálni az ellenséges viszonyból, pláne, hogy kezdenek sokkal komolyabb problémák is jelentkezni. Hatalmi vákuum, polgárháború több közel-keleti országban, és az ezt követő menekültáradat.

Egyedülálló lehetőség

És miután ezt a helyzetet láthatólag sem Amerika, sem Európa nem tudta kezelni, sőt még szándékot sem mutattak rá, nyitva állt az út a régi-új jelentkező, a bárhol beavatkozni képest szuperhatalom státuszára törekvő Oroszország előtt. Egyelőre Aszad mellett avatkozott be Szíriában, és az elmúlt napok eseményei azt mutatják, meglepően hatékonyan. Az általa szállított fegyverek igen jól vizsgáztak, és az oroszok hatékonyan képzik ki a szír katonákat a használatukra, mindemellett a légierőt is megerősítették. Adott esetben pedig valószínűleg nem finnyáskodnának harcoló alakulatokat küldeni.

Ha pedig bárki megkérdezi, milyen jogon teszik mindezt, a terrorizmus elleni harcra hivatkoznak. És teljes joggal: az iszlám állam mindenki által elismerten terrorszervezet, ráadásul működésének és a hozzá társuló polgárháborúnak most már igen látványosak a következményei: több millió menekült. Így bár nehéz beismerni, de a nagyhatalmaknak még jól is jöhet, hogy helyettük valaki elvégzi a kellemetlen feladatot.

Persze még jobb lenne, ha együtt tudnának működni (mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által), és kibékülve együtt kezelnék ezt a példátlanul nehéz helyzetet. Akárhogy is lesz, Oroszország már nagyhatalom, komolyan kell venni. Hatalma ugyan nem akkora, mint a hidegháborúban volt, de erre nincs is szükség, hisz most már nem egy ellenséges ideológiájú világrendszert képvisel.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövő héten vidámabban mehetünk tankolni
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:35
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a jövő héten olcsóbb lehet idehaza a benzin és a gázolaj.
Makro / Külgazdaság Donald Trump keresztet vethet Grönlandra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:07
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről.
Makro / Külgazdaság Meglehetősen rossz hírt kapott Lengyelország
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 08:40
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Makro / Külgazdaság Dilemma előtt az MNB: lenne tér a kamatvágásra, de a forint közbeszólhat
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 17:24
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:44
Erről számolt be a közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt.
Makro / Külgazdaság Tovább esett az euróövezet építőipara
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:12
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
Makro / Külgazdaság Norvégiából is jönnek a nagy pénzek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 09:21
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Makro / Külgazdaság Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv a klímaváltozásban – Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG