Miért ekkora a baj?
Magyarországon a kölcsönfelvevők túlzott eladósodottsága a fő gond, nem a devizahitel. Mégsem az eladósodottságról beszélünk, hanem a devizahitelesekről, ezért folyamatosan nagyon rossz megoldások is születnek – vélekedik a HVG-nek nyilatkozva Király Júlia, megemlítve, hogy számítások szerint a devizahiteleseknek körülbelül a fele még mindig jobb pozícióban van, mint az ugyanakkora hitelt felvett forintadósok.
A devizahitelesek nagy része ugyanakkor nem engedhetett volna meg magának akkora összegű forinthitelt, amekkorához devizaalapon hozzájutott, azaz túlzott adósságot vállalt – ennek következménye az, hogy számukra egyre elviselhetetlenebb teher a törlesztőrészletek emelkedése.
Voltak kezdeményezések
A volt MNB alelnök a problémák eszkalálódását 2010-re teszi, addig ugyanis még nem volt rosszabb a helyzet, mint 2008 végén, s a fő gondot abban látja, hogy Magyarországon a hitelek nem változó, hanem változtatható kamatozásúak.
Emlékeztet: a jegybank 2010-ben törvényjavaslatot nyújtott be a hitelek referencia-kamatlábhoz kötéséről, amely elősegíthette volna, hogy itthon is a lengyel példa érvényesüljön, ahol a törlesztőrészletek a zloty leértékelődése ellenére sem nőttek meg, mivel követték a svájcifrank-hitelkamatok csökkenését. Ez a törvény azonban csak később látott napvilágot, ráadásul Király véleménye szerint ennek igazán sosem szereztek érvényt.
A jegybank nélkül nehéz lesz a forintosítás
Korábban megvizsgálták a forintosítás lehetőségét, de az akkori körülmények között arra jutottak, hogy nem bírná el az ország. Most új helyzet van, ahol lehet, hogy megáll a lábán a megoldás - az a kérdés, ki vállalja át a forintosítás árfolyamkockázatát: a külföld, vagy az állam az MNB-vel együtt.
Ha a külföld, az egyértelműen forintgyengülést okoz. De a végtörlesztést meg lehetett oldani úgy, hogy a jegybank a devizatartalék terhére váltott forintot euróra – el is maradt a forintgyengülés. A szabadon felhasználható jegybanki devizatartalék pedig most sokkal több, mint a válság alatt volt.
Nagyon durva veszteség
Persze fontos lenne tudni, hogy végül mekkora lesz a számla – egyelőre csak az árfolyamrés hatása forintosítható pontosan. (Király Júlia szerint egyébiránt nem az árfolyamrés, hanem annak túlzott mértéke volt tisztességtelen.) Ha elfogadjuk, hogy a bankok várható vesztesége 600-900 milliárd forint lesz, az óriási károkat jelez egy olyan bankrendszerben, amely az MNB júniusi stabilitási jelentésének stresszpályáján 1100-1200 milliárd forintos szabad tőkeállományt jelez – hívja fel figyelmet Király Júlia.
Az MVM közleményében emlékeztet arra, hogy a rezsistop révén egyszeri, 30 százalékos kedvezmény biztosított a lakosságnak. 
