Az egyre javuló munkaerőpiaci trendek visszaköszöntek itt is: a felmérésben résztvevő országok közül legkevésbé hazánkban aggódtak állásuk esetleges elvesztése miatt.
A Provident és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által, a GfK kutató cégbevonásával végzett reprezentatív kutatás azt vizsgálta, hogy az IPF leányvállalatok egyes országaiban a lakosság hogyan vélekedik háztartása és hazája jelenlegi, illetve jövőbeni gazdasági helyzetéről. A felmérésben a következő országok vettek részt: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Mexikó.
A tavalyi évhez képest nőtt azon európaiak aránya, akik úgy gondolják, hogy a következő 12 hónapban javulni fog hazájuk gazdasági helyzete: bár a megkérdezettek 30 százaléka visszaesést vizionál, a 2016-os 23 százalékhoz képest az idei évben már 28 százalékuk pozitív változást vár. A magyar válaszadók is határozottan pozitívabban látják az ország jövőjét, mint egy évvel ezelőtt: minden ötödik magyar válaszadó szerint javulni fog Magyarország gazdasági helyzete, ami komoly javulást jelent a 2015-ös 15 százalékos arányhoz képest.
Nem aggódunk a munkanélküliség miatt
A munkanélküliségtől az európaiak 8 százaléka tart. A résztvevő országok közül ettől legkevésbé a magyarok félnek, mindössze 6 százalékuk jelölte a munkanélküliséget kritikus tényezőnek. Továbbra is a megélhetési költségek fedezése miatt aggódnak leginkább az európaiak, ugyanakkor a tavalyhoz képest jelentősen csökkent ez az arány: 2016-ban nagyjából minden harmadik európai számára volt ez a legaggasztóbb tényező, míg jelenleg már csak 22 százalékuk tartja ezt a legnagyobb problémának.
Az elmúlt 12 hónapot vizsgálva az európai válaszadók között közel azonos arányban voltak azok, akik szerint saját anyagi helyzetük javult (39 százalék) vagy nem változott jelentősen (37 százalék). A pozitív változás a megkérdezettek fele szerint a magasabb bevételeknek köszönhető. Csupán minden negyedik európai válaszadó érezte úgy, hogy rosszabb anyagi helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt, amiért szerintük leginkább a megélhetési költségek növekedése, illetve jövedelmük csökkenése a felelős.
Javul az anyagi helyzetünk
A magyarországi adatok ebben a tekintetben is javultak az elmúlt két év alatt, és jelenleg már az európai átlaghoz közelítenek: a hazai válaszadók többsége szerint is javult (34 százalék) vagy szinten maradt (35 százalék) saját háztartásuk pénzügyi helyzete. A változások okairól viszont már eltérően vélekedtek: a magyar megkérdezettek mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy a jobb anyagi helyzet a jövedelme növekedésének eredménye, 19 százalékuk szerint viszont ez inkább új munkahelyének vagy a megváltozott családi körülményének köszönhető.
Háztartásuk jövőjét illetően nem változtak az európai válaszadók kilátásai az elmúlt egy évben. A megkérdezettek 45 százaléka pozitívan tekint a jövőre, minden harmadik európai válaszadó pedig nem vár szignifikáns változást a következő 12 hónapban. Hasonlóan az országok gazdasági kilátásaihoz, háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét illetően is a románok voltak a legbizakodóbbak, 66 százalékuk pozitív változásra számít. A magyarok az elmúlt években egyre pozitívabban látják saját költségvetésüket, tavaly 30 százalék körül volt azok aránya, akik javulásra számítanak, idén már a magyarok több mint harmada (35 százalék) tekint pozitívan a jövőre.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
