50 év után véget ér egy korszak – mennyire lesz jó Magyarországnak?

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos kijelentette, a kvótarendszer megszűnése az európai cukorágazatnak fordulópont, amely megnyitja a lehetőséget a termelőknek, hogy nyissanak a globális piacok felé. A kvóták kivezetése után is megmarad a lehetőség, hogy az uniós cukorrépa-termelők és cukorfeldolgozók kollektív tárgyalások útján értékmegosztási záradékot foglaljanak szerződéseikbe.

Szerinte jelentősen csökkennek a piaci szereplőkre, a termelőkre és a kereskedőkre nehezedő adminisztratív terhek is.

Hogan emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a kvótarendszer megszüntetésének előkészítéseként javította a cukorpiac átláthatóságát. 

Közbeszólhat az EU

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) számos intézkedést tesz lehetővé az uniós cukorágazat megsegítésére a piacon keletkező váratlan zavarok esetére. Az uniós bizottságnak lehetősége van közbelépni az árak hirtelen emelkedését vagy zuhanását eredményező, súlyos piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási és egyéb válságintézkedések bevezetése révén - ismerteti közleményében az uniós bizottság.

Az Európai Unió a cukorkvótarendszert a KAP első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban, és a világpiaci árnál jelentősen magasabb szintű ártámogatást állapított meg a termelőknek. A rendszer felszámolásáról a tagállamok 2006-ban hoztak döntést.

Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. Az uniós cukorrépa-termelés nagy része Európa északi felében koncentrálódik, ahol a klíma alkalmasabb a növény termesztésére. A cukor uniós átlagára 2016 vége óta mintegy 500 euró tonnánként.