|
| A vásárlók nem bánják, a termelők megszenvedik |
Semmilyen segítséget nem nyújt a hazai tejtermelőknek az Európai Unió az orosz embargó meghosszabbítása és a többlettermelés miatt kialakult válság kezelésében; holott a balti államok számára nemrég mintegy 28 millió eurós, közel 9 milliárd forintos támogatási csomagot szavazott meg a közösség - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke.
A lap szombati számában megjelent interjúban a szakember az egyik legnagyobb problémának nevezte, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók meghosszabbítására adott válaszként az orosz fél is fenntartja az egyes termékek behozatalára vonatkozó tilalmat.
Miért fáj nekünk az orosz embargó?
A magyar gazdák nem exportálnak sok tejterméket Oroszországba akkor sem, amikor épp nincs embargó. Évente mindössze 50-100 tonna között alakul a kivitt mennyiség, ami értékben csupán néhány százezer euró, tehát így vizsgálva nincs nagy probléma. A baj az, hogy az oroszoknak szánt lengyel, holland, német sajtok bennragadnak az unió piacán, ami komoly nyomást, dömpingárat okoz.
700 forintos sajt? Ennyiért mi nem tudjuk
Mélykuti szerint az Európai Unióban kialakult többletnek továbbra is új piacokat keresnek az uniós termelők, az árakat pedig folyamatosan leszorítja a kínálati piac. Ennek hatásaként Magyarországra alig 700 forintos áron exportálják a sajtot a holland, német és dán feldolgozók, holott ez az árszint még az alapanyagköltségeket sem fedezi - szögezte le a szakember.
|
Ha nekünk is ennyire fájnak, minek kellenek a szankciók? A második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni - mondta a Privátbankárnak korábban Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait. |
Az Egyesült Államokkal tárgyalnának. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
