Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjedt reprezentatív felmérése megállapította, hogy az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – úgynevezett S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont maximálisan alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék.
Lehetetlen ennyi kis tojást tojni - valaki hazudik
További probléma, hogy az AKI tanulmánya szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban 14 százalékot ér el a hazainak nevezett, kisméretű – jórészt S-jelölésű - tojások aránya. Ez az adat nem felel meg a tojástermelés biológiai sajátosságainak, mert a tyúkállományok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat. Ezért fennáll a gyanú, hogy az importált S-jelölésű tojások jelentős részben átcsomagolva, magyar termékként jelennek meg a boltokban.
Világrekorder áfával nem lehet versenyezni
A Tojásszövetség szerint az irreálisan olcsó és jórészt ellenőrizetlen tojásimportot úgy lehetne visszaszorítani, ha a tojásértékesítésre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs 5 százalékra csökkenne. Más ágazatok – elsősorban a sertésszektor – pozitív tapasztalatai igazolják, hogy az áfamérséklés tisztítja a piacot, a tojásszektor esetében pedig jelentős költségvetési bevételkieséssel sem kellene számolni. Ezért a magyar tojástermelők egységesen kiállnak amellett, hogy a tojásszektorban minél hamarabb szükség lenne az áfakulcs jelentős csökkentésére.
A kilónkénti árat nem is lehet látni
További komoly előrelépést hozhatna az is, ha a kereskedők az előírások szerint tüntetnék fel a tojásárakat az üzletekben. A magyar szabályozás a Baromfi Termék Tanács kezdeményezésére 2014 óta kötelezővé teszi, hogy a darabonkénti ár mellett a kilogrammra vetített árat is meg kell jeleníteni. Az előírások szerint a kilós ár mérete ma legfeljebb 20 százalékkal lehet kisebb a darabonkénti egységárnál, de az AKI felmérése is rávilágított arra, hogy a kereskedők sok helyen a kilónkénti árat egyáltalán nem, vagy jóval kisebb méretben írják ki.
A kilónkénti ár feltüntetése azt célozza, hogy a fogyasztók tojásvásárláskor jó döntéseket hozhassanak. Különösen fontos lehet a megfelelően kiírt kilónkénti ár a kisméretű importtojásoknál, mivel ezek darabonkénti ára sokszor csak első látásra tűnhet olcsóbbnak. Kilogrammra vetítve ugyanis bebizonyosodhat, hogy a fogyasztók valójában drágábban vásárolnak, mintha ugyanakkora tömegű, nagyobb méretű magyar tojást vennének. Ezért a Tojásszövetség a jelenlegi árfeltüntetési előírások hatékonyabb betartatását sürgeti, illetve a fogyasztók még jobb tájékozódása érdekében további szabályozási változtatásokat is kezdeményez.
Borul az áfadominó
A sertés tőkehúsok áfája január elsejétől 5 százalékra csökkent 27 százalékról. Az intézkedés még életbe sem lépett, a baromfitenyésztők máris jelezték: az intézkedés miatt bajba kerülhetnek, ugyanis szárnyasok helyett sertésre állhatnak át a vevők a diszkriminatív árcsökkentés miatt. Nemrég pedig a tejtermelők jelentkeztek be alacsonyabb áfáért .
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
