Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta: a tárca a tejfelvásárlók élelmiszeripari fejlesztési lehetőségeinek megteremtésére és a termelők egyéb támogatására is javaslatot tesz. Továbbá azt szeretnék, ha a közétkeztetésben nagyobb arányt képviselnének a magyar tejtermékek.
Ehhez jönne még a nagyobb élelmiszer-kereskedelmi, tejkereskedelmi cégek kötelező regisztrációja bizonyos árbevételi érték felett. A tárca emellett szükségesnek tartja a tej áfájának csökkentését is.
Borul az áfadominó
A sertés tőkehúsok áfája január elsejétől 5 százalékra csökkent 27 százalékról. Az intézkedés még életbe sem lépett, a baromfitenyésztők máris jelezték: az intézkedés miatt bajba kerülhetnek, ugyanis szárnyasok helyett sertésre állhatnak át a vevők a diszkriminatív árcsökkentés miatt. Most pedig a tejtermelésben jelentkeznek be alacsonyabb áfáért.
Bár nem élelmiszer-ipari intézkedés, de érdemes megemlíteni: januártól az új lakások áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette a kormány.
Padlón az árak
A tejágazat egyetért abban, hogy sürgető lépésekre van szükség, megítélésük szerint a magyar tejtermelőket szinte csak a támogatások tartják életben. A szakma képviselői a lapnak arról számoltak be például, hogy tavaly 34 százalékkal, 74-75 forintra csökkent a tej literenkénti átvételi ára, szemben a 2014-es 112-113 forinttal, ez pedig éves szinten mintegy 80 millió forint árbevétel-kiesést jelenthet - változatlan input árak mellett - egy nagyobb tehenészetben.
|
Miért szenvednek a magyar tejtermelők? A piacon túltermelés alakult ki, mert áprilistól megszűnt az uniós tejkvóta, továbbá az uniós döntéshozók nem számoltak azzal, hogy bevezetik az orosz embargót. A tej előállítási ára 90-100 forint literenként, ami egy hatékony gazdaságban 85 forint is lehet, de egy kevésbé modernben több mint 100 forint. Ennél viszont csak jóval olcsóbban, önköltségi ár alatt tudják eladni a tejet a termelők a feldolgozóknak. |
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
