Az Európai Bizottság azoknak a gazdák nyújt támogatást, akik romlandó zöldséget vagy gyümölcsöt termeltek orosz exportra, de a Moszkva által bevezetett importtilalom miatt félő, hogy nem tudják eladni termékeiket.
A bizottság augusztusban már bejelentette ugyanerre a célra egy 125 millió eurós keret felállítását, ám az igényléseket rövid időn belül felfüggesztették, mert gyorsan kimerült volna a keret, és sok igény érkezett olyan térségekből, amelyek hagyományosan nem exportálnak annyit Oroszországba.
A kedden bejelentett forrásokat viszont címkézi az Európai Bizottság; tagállamokra és termékcsoportokra bontva meghatározza, ki mennyi segítségre lehet jogosult.
Mihez kezd ennyi zöldséggel az EU?
A pénzzel az Európai Unió gyakorlatilag felvásárolja az eladatlanul maradt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket aztán főleg ingyen osztanak szét, vagy nem élelmiszerként hasznosítják, például komposztálják. Előbbi esetben az uniós szabályok lehetővé teszik a 100 százalékos uniós finanszírozást, utóbbinál valamivel alacsonyabb a maximális támogatás mértéke. Természetesen a gazdák dönthetnek úgy, hogy nem mihamarabb, éretlenül vagy egyáltalán nem takarítják be a terméket, de akkor még kevesebb uniós forrást kaphatnak.
A 165 millió eurós keretből alapvetően 12 tagállam termelői juthatnak támogatáshoz; almából és körtéből 181 ezer tonnát, citrusfélékből 96 ezer tonnát, zöldségekből, répából, uborkából, paprikából és paradicsomból 44 300 tonnát, egyéb gyümölcsökből, kiviből, szilvából és szőlőből 76 900 tonnát vásárol fel az Európai Unió.
Emellett mind a 28 tagállam kap 3-3 ezer tonna tartalékot, vagyis a többi 16 tagállam összesen ennyit vásároltathat fel uniós pénzből. A korábbi programmal ellentétben viszont a karfiol, káposzta és gomba felvásárlása már csak ez utóbbi keret terhére lehetséges. Brokkoli és bogyós gyümölcsök felvásárlását pedig ebben a programban már nem támogatja az Európai Unió.
Elég a sumákolókból!
Az Európai Bizottság múlt héten leállította a sajtok a raktározásához nyújtott támogatásokat. A bizottság azzal indokolta a lépést, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben, amelyek egyébként hagyományosan nem exportálnak sajtot Oroszországba.
A légicsapás áldozatainak száma tovább nőtt. 
