A következő években Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet, a magyar borexportban már a 4. legfontosabb célország - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Az elmúlt öt évben a Kínába irányuló mezőgazdasági kivitel tízszeresére nőtt. Éves szinten átlagosan 15-20 százalékos növekedést mértek, idén 25 százalékkal több magyar agrárterméket szállítanak Kínába - mondta.
A kelet-közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legtöbb exportengedéllyel, ami jelenleg 12 termékkörre terjed ki, és tárgyalnak ennek a bővítéséről.
Nehéz lesz lenyomni az EU-t...
A KSH A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016 című kiadványa zerint kivitelünk döntő részét 2016-ban a gabona és gabonakészítmények (19%), a hús és húskészítmények (16%), a zöldségfélék és gyümölcsök (11%), az állati takarmányok, illetve az olajos mag és olajtartalmú gyümölcsféleségek árufejezetbe sorolt termékek adták.
A magyar exportot befogadó első tizenöt ország a teljes kivitel 81%-át fedi le, ebből tizenhárom EU-tagország.
Kukorica és méz
Kína, valamint 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumán egyébként több megállapodást is aláírtak. A miniszter példaként említette a magyar kukoricára és a mézre vonatkozó exportengedélyeket. Fazekas Sándor szerint csak Magyarországon múlik, hogy mennyit exportál Kínába, mivel óriási felvevőpiacról van szó.
Az agrártárca vezetője a megbeszéléseket követően partnerével aláírta a Kínába irányuló méz exportjáról szóló megállapodást, így ennek köszönhetően valamennyi magyarországi méztermelő előtt megnyílhat a lehetőség, hogy a kínai piacra juttassa a kiváló minőségű magyar mézet.
Jelentős változtatást javasolt a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) új potenciális vezetője, E.J. Antoni. 
