6 ezer keleti lápi bagolylepke pusztult el
Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték - állapította meg a Debreceni Ítélőtábla, helyben hagyva ezzel a Debreceni Törvényszék 2014 novemberében hozott első fokú ítéletét - közölte a pénteki jogerős ítélet kihirdetése után Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője.
Az ügy előzményeként a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.
Nem tudni semmit a lepkéről
A bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.
|
| Keleti lápi bagolylepke. Kép forrása: Wikipedia |
A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.
Hernyók és lepkék
A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat - rögzítette a bíróság már az első fokú tárgyaláson.
Az első fokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni.
Mit eszik a lepke?
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan bizonyító erejű fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.
A kokadi gazda egyébként jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.
Alkotmánybíróságra került az ügy
A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2015 márciusában felfüggesztette az eljárást, mert a perköltség viselésének szabályait, miszerint: "Ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, (.) az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak" - alkotmánysértőnek találta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság 2016 májusában közzétette álláspontját: a perköltség viselésének szabályai nem alkotmánysértők, vagyis a 381 ezer forint fellebbezési költség a Debreceni Törvényszéket, az egymillió 140 ezer forint fellebbezési illeték pedig az államot terheli.
A Debreceni Ítélőtábla mindezek után hozta meg érdemi döntését: az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat jogerős.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,73 pontos nyitás után csökkent pénteken délelőtt. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
