Az ENSZ szerint ezért nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, szembe kell néznie a saját hatásának következményeivel.
Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 című jelentésében a FAO megállapította: amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további ember milliókat veszélyeztethet az éhezés. Leginkább a szubszaharai afrikai és a dél-kelet-ázsiai térségekben.
Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek.
Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett. A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők.
Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.
Rosszabb minőségűek lesznek az ételek is
A FAO felhívja a figyelmet arra is: várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje); ez olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága.
A tudomány jelenlegi állása szerint 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelés növelése érdekében, miközben főleg a fejlődő országokat már ezt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
