Kezdjük azzal, hogy honnan is jött az Agrár Régiók és az Agrárcentrumok létrehozásának a gondolata?
Bár a takarékszövetkezeti szektor az utóbbi években a magyar bankrendszer 1987 óta íródó történetének legjelentősebb átalakulásán ment keresztül, a hét éven át zajló integrációs folyamatban olyan területekre „merészkedett ki”, amelyekre azt megelőzően még soha, talán túlzás nélkül lehet állítani, hogy a Takarékbank nevének hallatán az emberek többségének először még mindig az agrárium ugrik be. S ez nem is csoda, hiszen a számok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor finanszírozásában való részesedésünk jelentős, több mint 22 százalékos, mely arány 2013 óta csak növekedett. Büszkén jelenthetjük ki tehát, hogy az immár egységes Takarékbank gyakorlatilag megkerülhetetlen egy agrárvállalkozás számára, amennyiben idegen forrásra van szüksége. Ezt igazolják a számok is, a legtöbb integrációs tag vállalati hitelállományán belül 40-50 százalékot tettek ki a mezőgazdasági kölcsönök, de volt, ahol több mint 70 százalékot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 30 ezernél is több mezőgazdasági ügyfél vezette a takarékoknál a számláját, akkor nem is volt kérdés, hogy igenis van létjogosultsága egy önálló agrárüzletágnak. Ennek megvalósítási formái lettek az Agrár Régiók és az Agrárcentrumok.
Mi ezek működésének a lényege, mi az, amiben más az önök megközelítése az agrárvállalkozásokat finanszírozó többi bankhoz képest?
Manapság divatos focihasonlatokkal élni, különösen most, hogy oly sok évnyi, évtizednyi várakozást követően ismét van miért szurkolnunk nekünk, magyaroknak is. Jól tudom, hogy mindig is a 10 millió szövetségi kapitány országa voltunk, amelyben élők jobban tudják kívülről, hogy ott bent mit kellene tenni. Mi azonban nem a pálya széléről kiabálunk be, mondjuk meg, hogyan kellene focizni, kinek, hová kellene rúgnia a labdát, illetve helyezkednie, hanem sportszárt, csukát, mezt húzunk és mi magunk állunk be játszani. Ez banknyelvre lefordítva azt jelenti, hogy nemcsak szakértünk és tanácsolunk, hanem teszünk is: minden egyes agrárügyfél egy helyen egy önálló hálózatban kapja meg az összes, számára szükséges terméket és szolgáltatást, egyben biztosítjuk a bankszakmai és az az agrárszakmai tudást. Ez divatos kifejezéssel a takarékbanki agrár all-in. Aminek az is az előnye, hogy ha menetközben azt látjuk, valami nem, vagy nem úgy működik, ahogy azt szerettük volna, akkor van mód kijavítani a hibákat, van lehetőség a finomhangolásra.
Akkor térjünk át a számok nyelvére. A 22 százalékos piaci részesedést már említette. Csak hogy el tudjuk helyezni, ez hány ügyfelet, mekkora hitelállományt takar?
Az immár egységes Takarékbank piacvezető az Agrár Széchenyi Kártya közvetítésében, háromból két ügyfél nálunk veszi igénybe az államilag támogatott hitelkonstrukciót. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal kidolgozott VP Komplex termék a vártnál is kedvezőbb eredménnyel szerepelt a banki finanszírozási versenyben. A kampány során eddig több mint ezer beruházás megvalósulásához járult hozzá a Takarékbank, és mintegy 80 milliárd forint értékben kötöttek kisebb-nagyobb finanszírozási szerződéseket, 30 ezer agrárügyfél számláját vezetjük, közülük 11 ezernek 200 milliárd forint hitelt folyósítottunk. Ez akkora sokaság, amellyel hatékony és az ügyfelek számára is előnyös szolgáltatáscsomag biztosítható. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy arra törekszünk, mi legyünk a legolcsóbbak. Inkább arra, hogy az ár-érték arányt tekintve azok között legyünk, reményeim szerint az első helyen, amely bankok ajánlatait a forrást keresők komolyan megfontolják.
Eddigi pályafutásom során megtanultam, hogy sohasem szabad hátradőlni, elégedettnek lenni az addig elért eredményeinkkel. Mindig fejlődni kell, az újat, a jobbat, a hatékonyabbat kutatni. A meglévő ügyfeleink miatt azért, mert ők elvárják tőlünk azt a személyes, közvetlen együttműködést, amit a takarékoknál már megszoktak. E kör tagjai érthetően nem szeretnék, ha folyamatosan változna a kapcsolattartójuk, nem akarnak a fiókokban sorban állni. Ugyanakkor szívesen veszik, ha legalább évente néhányszor ellátogatunk a telephelyükre, hogy ott, úgymond ingergazdag környezetben beszéljük át velük, mi passzol az igényeikhez a legjobban: földhitel, támogatás-előfinanszírozás, Agrár Széchenyi Kártya, Vidékfejlesztési Programban elérhető összeg, avagy ezek kombinációja. Ráadásul mindezt kevés adminisztrációval, gyorsan, a mezőgazdaság biológiai ciklusait figyelembe véve kell megtennünk. Ez az a közös elv, amely mentén valamennyi ügyfelünket ki kell szolgálnia az erre hivatott 200 ügyintézőnek, méghozzá azonos színvonalon, az ország legkülönbözőbb részein megtalálható 58 Agrárcentrumunkban. Már csak azért is, mert a terveink ambíciózusak: 2023-ra 25 százalékos piaci részesedést szeretnénk elérni, vagyis azt, hogy minden negyedik forint finanszírozást takarékbanki forrásból biztosítani a hazai agrárium és feldolgozók számára.
Ezen előirányzat megvalósítását milyen veszélyek, kockázatok nehezíthetik meg? S most nem a koronavírus-járványra gondolunk, amely a világ valamennyi gazdaságát válságba taszítja, hanem a remélhetőleg mihamarabb visszatérő „békebeli” kihívásokra.
Sajnos, a pandémia mellett vannak egyéb járványok, amelyek mindig is velünk maradnak. Ilyen az, amely az állattenyésztési ágazatokat sújtja – ennek kezelését tartom a következő években a legfontosabbnak. Emellett a változó klímaviszonyokhoz való alkalmazkodást és a jövő termelői generációjának megtalálását. Kihívásnak pedig azt tartom, hogy a hatékonyságot évente 5-10 százalékkal tudjuk növelni. Ebben sokat segíthetnek az ágazat szakirányításától jövő kezdeményezések, az osztatlan közös felszámolása, az öntözésfejlesztés és az adózás új alapokra való helyezése.
A miniszterelnök jabvasolta. 
