A tavaszi fagyok, illetve az elmúlt másfél hónap csapadékhiányos és meleg időjárása miatt az idén legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani, a gyümölcs minősége elmarad az átlagostól - olvasható az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által augusztus végén, az almapiaci helyzetről készített átfogó jelentésében.
Korábban virágzott
Tavaly 510 ezer tonna alma termett Magyarországon, ez a közepesnél valamivel gyengébb termésmennyiség. Az idei termést nagyban meghatározta, hogy már április közepén, a megszokottól másfél-két héttel hamarabb megindult az alma virágzása, amelyre a fagyok és a szeles, hűvös időjárás is kedvezőtlenül hatott. A terméskilátás július közepén még átlagos-közepes volt, az ezt követő közel másfél hónap csapadékhiányos és nagyon meleg időjárása miatt azonban a legtöbb termesztőkörzetben megállt a gyümölcs növekedése, valamint nagyon intenzív, az átlagosnál jóval nagyobb volt a gyümölcshullás. Ennek eredményeként legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani - olvasható a szakmaközi szervezetek jelentésében.
|
| Almaszüret Dercskén. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A nagy terméskiesés főleg a későbbi érésű fajtáknál tapasztalható, de nem várható átlagos termés a például a Golden és a Red Delicious fajtáknál sem. A Gala fajtánál - az európai helyzethez hasonlóan - Magyarországon is elfogadható, jó termés van, mindezekkel együtt a terméktanácsok prognózisai szerint szeptember végétől jelentősen visszaesnek a szüretelt mennyiségek, ami a léüzemek alapanyag-ellátásában is gondot okozhatnak.
Miért lesz pocsékabb?
Az alma minősége is elmarad az átlagostól, mivel a tavaszi fagyok után sok ültetvényben nagyon gyenge termésre számítottak a gazdák, és így a virágzás befejeződése utáni hetekben kissé elhanyagolták a növényvédelmet, ez pedig az átlagosnál nagyobb varasodás-fertőzést, illetve helyenként molyfertőzést eredményezett. A tavaszi fagyok miatti bizonytalan terméskilátások befolyásolták a helyes termésritkítást is, sok ültetvényen túlterheltek maradtak a fák, ez pedig kisebb gyümölcsméretet okozott.
Az idén az átlagosnál is gyengébb minőség miatt mintegy 150 ezer tonna étkezési és 350 ezer tonna ipari almát várnak a szakmaközi szervezetek, ami mindkét terméknél a keresleti piacot erősíti. Az étkezési, első osztályú alma nettó termelői ára kilogrammonként 40-140, a léalma pedig a 10-40 forint között alakulhat. A léalma feldolgozása a megszokottnál egy héttel korábban, augusztus közepén, kilogrammonként 33 forintos felvásárlási árak mellett indult el, a szeptemberi és októberi felvásárlási árakat jelentős részben a lengyel kereslet intenzitása fogja meghatározni - írták a jelentésben.
A helyzetértékelés kitért az európai almahelyzetre is: a termésbecslések szerint 2017-ben 9,3 millió tonna körül várható az EU almatermése, ami 21 százalékkal marad el a tavalyi mennyiségtől és 23 százalékkal a megelőző három év átlagától.
Az egész kontinenst sújtó, nagy területű áprilisi fagyok miatt nagyjából 3 millió tonna alma esett ki az EU piacáról, nagyon jelentős a termésveszteség Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Csehországban, Dániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban is. Az Európában piac- és ármeghatározó lengyel almából idén 1,2 millió tonnával termett kevesebb, de jelentős az összesen 1 millió tonnás német és olasz kiesés is, így az európai és magyar terméskilátások alapján az ipari és az étkezési almánál egyaránt keresleti piacra lehet számítani
A Norvég Alap pénzei tulajdonképpen mégis jól jönnének. 
