A tavaszi fagyok, illetve az elmúlt másfél hónap csapadékhiányos és meleg időjárása miatt az idén legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani, a gyümölcs minősége elmarad az átlagostól - olvasható az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által augusztus végén, az almapiaci helyzetről készített átfogó jelentésében.
Korábban virágzott
Tavaly 510 ezer tonna alma termett Magyarországon, ez a közepesnél valamivel gyengébb termésmennyiség. Az idei termést nagyban meghatározta, hogy már április közepén, a megszokottól másfél-két héttel hamarabb megindult az alma virágzása, amelyre a fagyok és a szeles, hűvös időjárás is kedvezőtlenül hatott. A terméskilátás július közepén még átlagos-közepes volt, az ezt követő közel másfél hónap csapadékhiányos és nagyon meleg időjárása miatt azonban a legtöbb termesztőkörzetben megállt a gyümölcs növekedése, valamint nagyon intenzív, az átlagosnál jóval nagyobb volt a gyümölcshullás. Ennek eredményeként legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre lehet számítani - olvasható a szakmaközi szervezetek jelentésében.
|
| Almaszüret Dercskén. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A nagy terméskiesés főleg a későbbi érésű fajtáknál tapasztalható, de nem várható átlagos termés a például a Golden és a Red Delicious fajtáknál sem. A Gala fajtánál - az európai helyzethez hasonlóan - Magyarországon is elfogadható, jó termés van, mindezekkel együtt a terméktanácsok prognózisai szerint szeptember végétől jelentősen visszaesnek a szüretelt mennyiségek, ami a léüzemek alapanyag-ellátásában is gondot okozhatnak.
Miért lesz pocsékabb?
Az alma minősége is elmarad az átlagostól, mivel a tavaszi fagyok után sok ültetvényben nagyon gyenge termésre számítottak a gazdák, és így a virágzás befejeződése utáni hetekben kissé elhanyagolták a növényvédelmet, ez pedig az átlagosnál nagyobb varasodás-fertőzést, illetve helyenként molyfertőzést eredményezett. A tavaszi fagyok miatti bizonytalan terméskilátások befolyásolták a helyes termésritkítást is, sok ültetvényen túlterheltek maradtak a fák, ez pedig kisebb gyümölcsméretet okozott.
Az idén az átlagosnál is gyengébb minőség miatt mintegy 150 ezer tonna étkezési és 350 ezer tonna ipari almát várnak a szakmaközi szervezetek, ami mindkét terméknél a keresleti piacot erősíti. Az étkezési, első osztályú alma nettó termelői ára kilogrammonként 40-140, a léalma pedig a 10-40 forint között alakulhat. A léalma feldolgozása a megszokottnál egy héttel korábban, augusztus közepén, kilogrammonként 33 forintos felvásárlási árak mellett indult el, a szeptemberi és októberi felvásárlási árakat jelentős részben a lengyel kereslet intenzitása fogja meghatározni - írták a jelentésben.
A helyzetértékelés kitért az európai almahelyzetre is: a termésbecslések szerint 2017-ben 9,3 millió tonna körül várható az EU almatermése, ami 21 százalékkal marad el a tavalyi mennyiségtől és 23 százalékkal a megelőző három év átlagától.
Az egész kontinenst sújtó, nagy területű áprilisi fagyok miatt nagyjából 3 millió tonna alma esett ki az EU piacáról, nagyon jelentős a termésveszteség Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Csehországban, Dániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban is. Az Európában piac- és ármeghatározó lengyel almából idén 1,2 millió tonnával termett kevesebb, de jelentős az összesen 1 millió tonnás német és olasz kiesés is, így az európai és magyar terméskilátások alapján az ipari és az étkezési almánál egyaránt keresleti piacra lehet számítani
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
