Brüsszel nélkül nemzeti büszkeségünk sem lenne versenyképes

Az elmúlt évhez képest a rendelkezésre álló források jelentősebb részét, 463,5 milliárd forint használtak fel az agráriumban – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. Az agrár- és vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló 875,3 milliárd forintból így 53 százalék került felhasználásra az első hat hónap során, míg egy évvel korábban ez az arány csak 40,6 százalékos volt. Az első félévben folyósított támogatások összege 126,7 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal haladta meg a 2013. évi adatsort.

Értelemszerűen a legtöbbet a területalapú támogatásokból fizették ki – a kifizetési rendből adódóan – a gazdálkodóknak, itt az előirányzat 82,5 százaléka, 313,7 milliárd forint már kiutalásra került az első félév során. A kifizetések itt mutatják a legnagyobb különbséget – 199,4 milliárdról 313,7 milliárd forintra nőtt a kifizetések összege, ám ez annak is köszönhető, hogy az előző évi keret második részének kifizetésére az idei év első felében került sor, az áthúzódó összeg pedig jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. Az előző évhez képest lényegében csak az agrárpiaci támogatások és a kiegészítő nemzeti támogatásokra kiutalt összegek csökkentek, a vidékfejlesztési programok és a nemzeti támogatások kifizetései kis mértékben meghaladták az egy évvel korábbit.

Az adatokból egyértelmű, hogy az uniós pénzek nélkül a hazai agrárium is komoly gondokkal küzdene: az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összegének 77,4 százalékát uniós források fedezték – ebből 320,4 milliárd forint kizárólag EU-pénzekre támaszkodó programok során került kifizetésre -, a hazai költségvetés saját vagy EU-társfinanszírozásban megvalósított projektekre összesen 67 milliárd forintot fordított az első hat hónap során. A nemzeti források felhasználása ugyanakkor javuló arányt mutat: 2013-ban az első félévi kifizetések 85,5 százaléka volt EU-s pénz.