Építőipar: ezért nem lesz több kifizetetlen alvállalkozó?

Kihirdette a kormány az építési törvénycsomagot: nyolc kormányrendelet jelent meg az építésügy szabályozásával kapcsolatban a legutóbbi Magyar Közlönyben, az előírások többsége október 1-jétől hatályos.

A rendeletek foglalkoznak a főépítészek tevékenységével, részletesen szabályozzák a fedezetkezelést, a szervizkönyvet, a kivitelezők regisztrálását, és a hatósági ellenőrzést is.

A második építési gyorsító törvénycsomag részleteit tartalmazó jogszabályok közül legvaskosabb az építőipari kivitelezésről szóló rendelet. Ez írja elő azt is, hogy miképpen kell vizsgálni az irreálisan alacsony árat. Az egyes munkafolyamatokhoz szükséges időt az építésügyért felelős minisztérium honlapjáról letölthető költségvetési kiírási programmal lehet ellenőrizni, az időhöz rendelt minimális rezsióradíj pedig az ágazati kollektív szerződésből ismerhető meg. Ezek mellett figyelembe kell venni az ajánlattevő indoklását is.

A kisebb épületekhez - kerti építmények, medencék, kerítés,  kerítés elemek, egyebek - nem kell engedély, azok bejelentéssel építhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell betartani az ezekre vonatkozó országos és helyi építési szabályokat, valamint a kivitelezésre vonatkozó hatósági előírásokat.

A fedezetkezelőt közbeszerzéseken 90 millió forint felett, a magánberuházásoknál pedig 1,2 milliárd forint felett kell alkalmazni. A fedezetkezelővel az építtető köt szerződést, és ő fizeti a díját, amely a közbeszerzéseknél havi nettó 100 ezer forint, ezt a Magyar Államkincstár kapja, mivel itt az a fedezetkezelő. A magánberuházásoknál nincs a díjra előírás, de Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter korábban az osztrák példára utalt, ahol a beruházás értékének 1,5-2 százaléka a díj. Ez utóbbi esetben fedezetkezelő lehet a kincstár, de bank is választható.

 

 

Statisztika és valóság: nagy a baj az építőiparban

Az építtetőnek az építés megkezdése előtt igazolnia kell, hogy megvan rá a pénze, és számlát kell nyitnia, amelyre minden építési szakasz megkezdése előtt rá kell utalni annak ellenértékét. A számlát a fedezetkezelő kezeli. A fedezetkezelő a fővállalkozónak csak akkor fizet a számláról, ha az alvállalkozók megkapták a pénzüket. Az alvállalkozókról - az építési napló alapján - elektronikus nyilvántartás készül. A számlán elkülönítetten kell kezelni a biztosítékokat. Egy most kihirdetett másik rendeletben a kormány meghatározta ezek nagyságát a közbeszerzési eljárásokban. Így például jótállásra legfeljebb a szerződéses ellenérték 5 százalékát, szavatosságra 3 százalékát, egyebekre 7 százalékát lehet visszatartani.

A kivitelezési rendelet a szervizkönyv - nem garanciális könyv - szabályait határozza meg. Ebbe a meglévő épületek állapotát, az azokon végzett munkákat rögzítik. A közösségi épületekről kötelező szervizkönyvet vezetni, amelynek melléklete a ház energetikai tanúsítványa. A tulajdonosnak kötelező jó állapotban tartania az épületét és az ennek érdekében elvégzett vizsgálatokat, illetve munkákat is be kell jegyezni a könyvbe. A statikai vizsgálatokat 20 évente kell megtartani.

Külön rendelet szabályozza a főépítészek tevékenységét. A hierarchia csúcsán az országos (állami) főépítész áll, ő jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőjeként tevékenykedik. Lejjebb haladva a megyei, majd a települési, illetve az önkormányzatok társulása által megbízott térségi főépítészek következnek. A rendelet a főépítészek foglalkoztatási feltételeit, valamint a hierarchiában elfoglalt hely szerinti feladatait  tartalmazza.

Magyarország a befektetők kedvencei között
Halálos építkezések: a feketemunka a ludas
Magyar gazdaság: innen már csak felfelé mehetünk?
Csalóka számok: még mindig bajban a magyar kkv-k
Engedély nélkül is építhetünk garázst