A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás okozta kihívás következményeit minden erővel mérsékelni kell, és az összes lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba.
A szárazsággal egész Európa küzd, a Tisza medrébe 60 százalékkal, a Dunáéba 40 százalékkal kevesebb víz érkezik, és nincs kizárólagos válasz a vízhiányra, mindenütt egyedi megoldásokat kell kidolgozni – tette hozzá.
A vízhiányos térségekben a gazdálkodókkal és a vízügyi szakemberekkel együttműködve sürgősen meg kell találni a legjobb megoldásokat, de Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik – hangsúlyozta.
Elmondta: az előrejelzések szerint az idei lesz Európa legforróbb nyara, a kormány ezért megelőzésképp létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és forrásokat csoportosított át annak érdekében, hogy minden csatorna újra tele legyen, amiben valaha víz volt.
A feltöltés teljes erővel zajlik, és bár az idei kilátásokat egyelőre nehéz megbecsülni, a tavaszi kalászosok rendben fejlődtek, termésátlagaik jók, a napraforgó is tartja magát, a kukorica viszont már sérült. Esőre nagy szükség lenne, a hét második felében a hidegfront épp jókor jött, és talán a következő hét végén is érkezhet csapadék.
Kiemelte: a mezőgazdaság vízhiánya miatt a kormány most 10 milliárd forint értékben átvállalja a vízdíjat a gazdáktól, további 4,7 milliárd forintot pedig ereszek, zsilipek, szivattyúk javítására különített el.
A miniszter rámutatott: a beruházásokra elkülönített források lehetővé tették, hogy ideiglenes tározók véglegessé alakuljanak át, és 259 kilométernyi csatorna kotrása befejeződhessen. Magyarország ma már 3 milliárd köbmétert tud tárolni, vagyis a Balaton vízmennyiségének a másfélszeresét.
A szemléletváltást törvényi eszközök is erősítik, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondta, hogy az öntözés közérdek, a belvíz pedig már nem ellenség, mint régen, jár hozzá területalapú támogatás – mondta Nagy István.
A vizes élőhelyek létrehozásához, agroerdészeti beruházásokhoz, mezővédő erdősávok telepítéséhez ugyancsak lehet forrásokat igényelni. Számos termelő a gazdaságos művelésre kevésbé alkalmas földjét fölajánlotta vizes területnek, ami azt mutatja, hogy a gazdatársadalom elkötelezett a természetes, hosszú távra szóló megoldások iránt – tette hozzá.
A tárcavezető bejelentette, hogy a kormány komplex, nagy volumenű beruházásokat is tervez.
Javítani kell például a Duna–Tisza közi homokhátság vízhiányos állapotán, ami majdnem 12 ezer négyzetkilométert és 800 ezer embert érint. A Duna menti síkság vízpótlása a Duna-völgyi-főcsatorna térségében 1500 hektárnyi területen valósul meg árasztásokkal, csatornarekonstrukciókkal, új duzzasztókkal.
A homokhátsági szikes tavak vízpótlását 20 kilométeres vezeték és több duzzasztómű fogja biztosítani, a Homokhátság déli részét több nyomócső és szivattyútelep látja majd el.
Ezek a beruházások a mezőgazdaságon túl a természetes élőhelyek helyreállítását is segítik, javítják a mikroklímát, növelik a vidék megtartó erejét. Ezek az intézkedések jól mutatják, hogyan fordítja a kormány a vízgazdálkodást védelmi jellegű kárenyhítésből stratégiai fejlesztéssé – fogalmazott Nagy István.
(MTI)
A Közel-Keleten élő amerikaiakat figyelmeztették a nagykövetségek.
