A KSH az agrárcenzus − az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtése – során a Magyar Államkincstár (MÁK) támogatási adatbázisának felhasználásával vizsgálta a Vidékfejlesztési Programban részt vevő gazdaságok statisztikai jellemzőit.
Az adminisztratív adatok felhasználásának eredménye szerint összesen 508 milliárd forint vidékfejlesztési támogatást ítéltek meg a vizsgált intézkedések keretében 2018. január 1. és 2020. december 31. között. A KSH által az agrárcenzus során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban.
Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát, mintegy 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát, megközelítőleg 1,4 millió állategységnyi haszonállatot. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel.
A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, míg Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya.
A mezőgazdasági területet használó gazdaságok 19 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között. Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300–1200 hektár közötti területet használók még 87, az 5–300 hektár közötti területen termesztők 39, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók 6 százaléka igényelt támogatást.
A tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető: míg a 100 vagy az annál több állategységgel rendelkező gazdaságok 74 százaléka volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20–100 között tartóknak már csak alig több mint a fele (56 százalék), az 5–20 közöttiek 29, míg az 5 állategységnél kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8 százaléka volt kedvezményezett. Átlagosan az állattartó gazdaságok 14 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban.
Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók (28 százalék), a vegyesnövény-termesztők (26 százalék) és a szántóföldinövény-termesztők (24 százalék) jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknak mindössze 3 százaléka részesült ilyen támogatásban, mivel az ebbe a csoportba tartozó sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatása nemzeti forrásból biztosított.
A KSH és a MÁK adatainak együttes felhasználásával látható, a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a Vidékfejlesztési Programban, 24 százalékuk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14 százaléka. Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb (43%) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők 27, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9 százaléka részesült támogatásban.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
