Az ágazat termelési értéke így évi 30-40 milliárd forint lehet, a jelenlegi évi 15-20 milliárd forinttal szemben. A foglalkoztatottak száma pedig 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről.
Nagy László, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gombatagozatának vezetője mint elmondta, a gombatermelés rendkívül kézimunkaerő-igényes, és képzetlen emberek foglalkoztatására is lehetőség van.
Emellett pedig a termelésben mezőgazdasági hulladékot - ló- és csirketrágyát, valamint szalmát - használnak a szükséges komposzt előállításához.
|
| Csiperke |
Te mennyit eszel?
A fejlesztés egyik célja a belföldi gombafogyasztás növelése a mostani fejenkénti évi 1,5 kilogrammról mintegy évi 2,5 kilóra. Emellett az exportot szintén jelentősen bővíteni szeretnék elsősorban keleti irányba, például Oroszországba. A magyar gombatermelés mintegy felét értékesítik külföldön.
Főként a környező országokban (Ausztriában, Szlovákiában, Romániában) kelendő a magyar gomba, de eladható Németországban, Franciaországban, sőt még távolabb is. A magyarországi gombatermesztésben főként a csiperke - mintegy 90 százalékos arányban - dominál, a fennmaradó hányad elsősorban laskagomba, de termelnek kisebb mennyiségben gyógygombát, például: shiitakét is.
Az elképzeléseket a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési stratégiája részeként valósítanák meg 2020-ig. A kitűzött célok eléréséhez becslések szerint - bruttó költségekkel számolva - mintegy 25-30 milliárd forintra volna szükség - közölte Nagy László.
Az oroszok a szankciók ellenére is hozzáférnek a nyugati luxusmárkákhoz, viszonteladók és csempészhálózatok révén. A szabályokat kerülő kereskedelem virágzik. 
