A miniszterelnök a Nemzeti Agrárkamara lapjának (NAKlap) adott interjúban elmondta, a feladat, amire a kormány vállalkozott nem könnyű, mert kialakult a magyar vidékben is egyfajta kishitűség, amit a kozmopolita korszellem és a korábbi, labanc mentalitású politika gerjesztett. Másrészt külföldről folyamatosan nyomás alá helyezték Magyarországot, adja el földjeit.
Elhárították
Hangsúlyozta, hogy a kishitűséget és a külföldi befolyást elhárította a kormány, helyette összefogás született, amely megakadályozta, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerüljön, és az új földtörvény biztosította, hogy a magyar gazdák fordítsák termőre azt. Ehhez a keretet a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia adja.
A kormány a korábban rosszul felhasznált uniós forrásoknál is rendet tett, így a 2007-2013. közötti uniós költségvetési ciklusban biztosította, hogy az 1400 milliárd forintnyi támogatás több mint 90 százalékát lekötötték - mondta, és megjegyezte, hogy ez csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé.
Jobban teljesít
A magyar vidék Orbán Viktor szerint érezhetően jobban teljesít, ugyanis 2010-hez képest 2013-ra 34 százalékkal, történelmi rekordra, 2265 milliárd forintra emelkedett éves teljesítménye, így a mezőgazdaság nemzetgazdasági teljesítménye jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az agrárium a bruttó hazai termék volumenéhez 2010-ben 3,5, 2011-ben 4,5, 2012-ben 3,9, 2013 első háromnegyed évében pedig 4,8 százalékkal járult hozzá.
A keleti nyitás
Megemlítette a miniszterelnök, hogy az Európai Unióba történő kivitel mellett az elmúlt években nőtt az agrárexport Oroszországba, Grúziába, Bosznia-Hercegovinába, valamint Japánba. Az agrárkiviteli lehetőségek között megjelent az indiai, az indonéz, az iraki, az iráni és a pakisztáni piac is. Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás számokban is mérhető sikert hozott - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság termelésében a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Az állattenyésztés arányát a mostani, alig több mint 30 százalékról 50 százalékra kell növelni.
Megvédik
A miniszterelnök sikerként említette a földtörvényt, amely szavai szerint bebiztosította, hogy a föld a magyar gazdáké maradjon, és ők fordítsák termőre. Ez az alapja ugyanis az agrárium eredményeinek, "ezért meg fogjuk védeni". Hasonlóan védi saját mezőgazdaságát Ausztria, Németország, Franciaország és Dánia is - tette hozzá.
A fiatal gazdálkodók helyzetét illetően összegezte: a Darányi Ignác Terv keretében 2,5 milliárd forintot biztosítottak a fiatal gazdáknak arra, hogy bekapcsolódhassanak az agrárium vérkeringésébe. A fiatal gazdálkodók helyzetének stabilizálására és megerősítésére 2010 óta több mint 20 milliárd forint uniós forrást költöttek. Ma már 250 ezer hektár állami földet fiatal gazdák művelnek meg - sorolta.
Nem kell a műanyag!
Emlékeztetett: 2006-ban teljes egyetértés volt az akkori öt parlamenti párt között, hogy Magyarország csak a természetes élelmiszereket fogadja el. "Világosan kinyilvánítottuk, hogy nem kérünk a műanyag élelmiszerekből. Ha az Európai Unió bármilyen genetikailag módosított növény termesztését engedélyezi, minket nem kötelezhet arra, hogy beengedjük hazánkba".
Az eredmények között említette, hogy 2018. december végéig engedélyezték Magyarország számára az állatjóléti támogatások fenntartását. A sertéságazat helyzetéről szólva pedig megismételte, hogy a 2020-ig kitűzött cél a sertésállomány 6 millióra emelése és fenntartása. "A sertés-áfa 5 százalékra történő csökkentése, szintén hozzájárul az ágazat stabilizálódásához és új munkahelyek teremtéséhez" - mondta.
Jogos elvárás a magyar étel
A miniszterelnök úgy fogalmazott: "a magyar emberek jogos elvárása, hogy magyar ételeket ehessenek. Erre minden lehetőség adott, mivel van mezőgazdaságunk, vannak élelmiszeripari cégeink, ezért joggal keresik a magyar élelmiszereket". Példaként említette, hogy az őstermelők számára megnyitotta a kormányzat a közvetlen értékesítés lehetőségét, emellett a kiskereskedelmi láncokat is arra ösztönzik, hogy termékeik között minél nagyobb arányban legyenek egészséges magyar élelmiszerek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 6,67 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
