Hosszú idő után összességében ismét bizakodóbbak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők, a fogyasztói árak emelkedése is lassul - mondták szerdán az MBH Bank sajtórendezvényének szakértői.
Héjja Csaba elemző a gazdasági környezet és a termeléshez szükséges feltételek javulásával magyarázta, hogy csaknem egy év után ismét javultak a kilátások, a mezőgazdasági ágazatok többsége bizakodóbb volt az elmúlt hónapokban, mint előtte. Az energia- és takarmányárak csökkenése elsősorban az állattartóknak kedvez, és bár nem tudni, meddig tart számukra a kedvező időszak, de értékesíteni is jó áron tudnak, főképp a baromfihús jövedelmező most - mondta.
Miben bíznak a termelők?
A szőlő- és bortermelők az élénkülő idegenforgalomban bízhatnak, a gyümölcstermelők pedig annak örülhetnek, hogy a fagykár nem volt jelentős. Jelenleg inkább az előállítási költségek előteremtése okoz gondot nekik, míg a zöldségtermesztőknek a magas árak miatt visszaesett kereslet a kihívás. A szántóföldi növénytermesztésnek az olcsóbb műtrágya kedvez, az alacsony felvásárlási ár viszont nem, és ezt csak jó terméssel ellensúlyozhatják. Számukra ezért most a kedvező időjárás a legfontosabb, hogy elérhessék a hektáronkénti 6-7 tonnás átlagot - hangsúlyozta az elemző.
Szerinte az Ukrajnából érkező gabona csak átmenetileg zavarta meg a belföldi piacot, de a behozatalra a magyar feldolgozóiparnak szüksége volt. A csaknem 1,8 millió tonnás ukrán gabonaimport a tavalyi aszály miatt amúgy is gyenge belföldi termésnek csak a 12 százaléka, más EU-tagállamokkal összevetve sem jelentős.
Héjja Csaba szerint az élelmiszerek drágulása az év elején fordulóponthoz ért, Magyarországon az áremelkedés európai viszonylatban ma már alacsonynak mondható. Bár az évekkel korábbi árszintek biztosan nem térnek már vissza, számos élelmiszer ára kisebb mértékben csökkenhet még - tette hozzá.
2022 volt az élelmiszerár-robbanás éve
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szintén úgy véli, hogy 2022 volt az élelmiszerár-robbanás éve, innentől kezdve kisebb lesz a változás, de hozzátette: még évekig tarthat, amíg a fizetések beérik a tavalyi nagy átárazást. Hollósi Dávid szerint a magyar mezőgazdaság számára a hatékonyság mielőbbi javítása a legfontosabb feladat, a szántóföldi növénytermesztésben például a hektáronkénti hozamot 8-9 tonnára kell emelni. Egyes előrejelzések szerint 10 éven belül már nem is lesz életképes a korszerű technológia és öntözés nélküli termelés belföldön - jegyezte meg.
Véleménye szerint Magyarországnak nemcsak az lenne az érdeke, hogy minél kevésbé befolyásolja az időjárás a mezőgazdaság teljesítményét, hanem az is, hogy ne kerüljön külföldre nagy mennyiségben feldolgozatlan termék. A gazdálkodók jelentős részének, főképp a kisebbeknek a kevés tartalék okoz gondot, tőkéhez ők elsősorban hitelből juthatnak. Az agrárfinanszírozás aránya ugyanakkor még nem érte el az európai szintet, erre is szükség lenne a felzárkózáshoz a következő években - jelentette ki.
Tapasztalatai alapján a mezőgazdaság finanszírozása lényegesen eltér a hitelezés egyéb területeitől, mások az igények, napi szinten kell érteni az agrárvállalkozások működését. Az MBH Bank csaknem 30 ezer agrár- és élelmiszeripari ügyféllel rendelkezik, rajtuk keresztül a tevékenysége a 4,5 millió hektár magyarországi termőföldből 2,5 millió hektárt érint, a hitelállomány eléri az 560 milliárd forintot – tájékoztatott Hollósi Dávid.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
