Kukorica, rozs, cirok: jön az uniós importvám

A brüsszeli testület piaci folyamatokkal indokolja a lépést, a növekvő kínálat miatt ugyanis esnek az árak. Brüsszel a nemzetközi szakmai testületek becslésére alapozva arra számít, hogy az idén a kukoricatermés bőséges lesz, év végén pedig a legutóbbi 13 millió tonna helyett a világ országai 180 millió tonna kukoricatartalékot tudhatnak majd a magtárakban, és vihetnek át 2015-re, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A bővülő kínálat miatt az árak meredeken estek, a kukorica világpiaci ára tonnánkénti 203 dollárra esett az egy évvel korábbi 304 dollárról.

A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) értelmében az EU keze meg van kötve azt illetően, hogy milyen gabonát, milyen vámmal lehet sújtani, ám ez alól egyes termékek kivételt képeznek, és ilyen ez a három termék is. Ezek esetében az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alapján, a világpiaci árak alakulásától függően, automatikus mechanizmus alapján dőlnek el a vámtarifák. A mechanizmusból pedig az következett, hogy 2010 óta mindhárom gabonát tonnánként nulla euró vám terhelte, vagyis gyakorlatilag vámmentesen lehetett őket importálni az EU-ba.

A vámtarifa emelkedése azt nem érinti, hogy külön megállapodások alapján minden unión kívüli ország évente összesen 277 988 tonna kukoricát exportálhat az EU-ba vámmentesen.

A közleményben az Európai Bizottság egyúttal első ízben közöl adatokat arról, milyen következményei vannak annak, hogy az EU egyoldalúan elkezdte életbe léptetni az Ukrajnával június végén aláírt szabadkeredkedelmi megállapodás rá vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értelmében Ukrajnából október végéig 400 ezer tonna kukorica érkezhet vámmentesen az EU-ba: Ukrajna ennek az április és július eleje közötti három hónapban 8 százalékát használta ki.