A lépfene-baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt azok a területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek. Emiatt már évekkel ezelőtt ki kellett volna vonni a mezőgazdasági művelésből és tilalmat rendelni el a területre, ez azonban nem történt meg. A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését.
Emberre is halálos
A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen a legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.
Az elmúlt 12 hónapban. 
