Tisztább a mézpiac, a magyar cégek már nem importálnak kínai mézet - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
Fazekas Gyula felidézte, hogy az országos főállatorvos decemberben adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő az unión kívüli országokból behozott méztételek esetében. Hozzátette: tudomása szerint idén nem volt olyan kínai méz, amelyet el kellett volna távolítani a hazai üzletláncok polcairól a nem megfelelő minőség miatt, vagy azért, mert hamisított volt.
Így is rengeteg a hamis
Az elnök a lapnak arról is beszélt, hogy napi szinten annyi hamisított méz áramlik be az Európai Unióba, mint százötven magyar méhész exportra szánt éves termelése. A származási hely pontos jelölését és az uniós beléptetésnél szigorúbb ellenőrzéseket sürgetett.
Az EU által importált évi 180 ezer tonna mézmennyiség csaknem egyharmada hamis, tulajdonképpen közönséges cukorszirup - írja a lap.
Kevesebb termett
A tavaszi fagyok miatt országos szinten sokkal kevesebb akácméz termett az idén, mint az elmúlt évben, repceméz pedig alig. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Pétera lapnak elmondta: a hazai mézellátást a gyenge termés nem veszélyezteti, de valószínűsíthető az unióba irányuló évi 15-16 ezer tonnás mézexport csökkenése. A környező uniós országokban még gyengébb lett az akácméztermés mint itthon. Jelenleg harmincszázalékos különbség is van az unió piacán a magyar akácmézek ára között.
Ezúttal Máltán járulnak az urnák elé a szavazók. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
