Emellett pedig az elérhető ár is csökken - mondta Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke, hozzátéve, hogy ez a magyar juhtartók számára rendkívül kedvezőtlen, hiszen a bárányexport 85-90 százaléka az olasz piacra irányul.
Új piacokat kell keresni
Tavaly a 20-24 kilogrammos húsvéti pecsenyebárány ára mintegy 3,2 euró volt kilogrammonként, míg az idén a kereslet csökkenése miatt átlagosan 2,5-2,7 euróra mérséklődött.
Bátor Árpád szerint a tenyésztők úgy kívánnak segíteni az olasz értékesítési gondokon, hogy más országokba is szállítanának, ám például Izraelben és az észak-afrikai országokban csak a pecsenyebáránynál nagyobb, 30-35 kilogrammos állatokat lehet eladni. Ez azt jelenti, hogy igen kockázatos az értékesítés, mert az ilyen súlyú állatokat máshol nemigen lehet értékesíteni, így kiszolgáltatottá válnak az állattartók.
Magyarországról évente átlagosan mintegy 600 ezer bárányt vágnak le, ennek mintegy 90 százaléka exportra kerül, a kivitel 85-90 százaléka Olaszországba irányul. Az olaszországi export mintegy 20-25 százaléka a húsvéti bárány.
A juhtenyésztőknek gondot jelent az is, hogy a gyapjúra nincs kereslet, miután bedőlt a kínai piac azon része, amely a magyar gyapjút vásárolta.
A magyar juhtartás éves árbevétele átlagosan mintegy 20 milliárd forint, ami az utóbbi években nem nőtt, ugyanúgy, ahogy az ágazat támogatása sem, ez anyajuhonként 24 euró (7200 forint), és mindent összevéve - például a de minimis támogatást is - összesen 7,5 milliárd forintot tett ki tavaly, szemben az előző év 8 milliárd forinttal - ismertette a terméktanács elnöke. Úgy vélte, ahhoz, hogy egy gazdálkodó haszonnal tarthassa állatait a mostani 20 ezer forintról 27-30 ezer forintra kellene emelni átlagosan az egy anyajuhra vetített éves árbevételt.
Tavaly mintegy 965 ezer anyajuh volt az országban, ám éppen a tenyésztési nehézségek miatt számuk érzékelhetően csökken.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,21 pontos csökkenéssel, 101 785,87 ponton nyitott szerdán. 
