Nagy változás jön a növénytermesztésben – három évig vizsgálják a vizet

A TrendFM-nek nyilatkozó, kútfúrással foglalkozó cég vezetője azt is elmondta, milyen mélységtől engedélykötelesek a házi kutak, és mennyire ellenállók az aszálynak.

A Tisza-kormány eddig nem árulta el, hogy mikor csökkentik a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, Raskó György viszont erről is beszélt a Klasszis Podcast legújabb adásában. Az agrárközgazdász minden idők leggyengébb magyar gabonatermésére számít 2026-ban, a pusztító szárazság ugyanis megsemmisítette a kukoricaföldek jelentős részét. A borágazat állandó válságban van, de a magyar kivinek, pisztáciának és fügének szerinte van jövője. 

Moszkva piros jelzést küldött a törököknek, ez lehet a vége.

Hosszan tartó aszály tarolta le a magyar földeket, az országot eközben újabb hőhullám érte el. A terméskiesés okozta veszteséget 470-500 milliárd forintra becsüli Raskó György agrárközgazdász, aki lapunknak azt is elmondta, hogy miről kellene szólnia az új nemzeti vízstratégiának, és mennyivel eshetnek vissza az uniós agrártámogatások. A búzaexport a felére csökkenhet, a kukoricát pedig Lengyelországból kell majd behozni, mert a magyar termés várhatóan csak a töredékét fogja fedezni a fogyasztásnak.

Ezt követően gyorsabban, hatékonyabban reagálhat az egyik szerv a pusztító magyarországi helyzetre.

Ijesztő helyzetre hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs.

89-re nőtt a járványgócok száma.

Erről döntött a kormány.

Nemsokára megkezdődik a csemegekukorica betakarítása, de a növényt stresszeli a negyven fokos hőség, a légköri aszály, amelyen az öntözés is alig segít. Félő, hogy tovább csökken a már amúgy is csaknem megfeleződött vetésterület.

Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.