|
| Egy mezőgazdasági munkás megtörli arcát egy öntözőpisztoly mellett a Fejértó Szövetkezet dohányföldjén, Ófehértón 2015. július 6-án. MTI Fotó: Balázs Attila |
40, vagy akár 400 milliárdos is lehet a kár
Mintegy 40 milliárd forintnyi kárt okoz az aszály évente Magyarországon - mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az M1-en. Láng István hozzátette, ehhez képest a belvíz 15, az árvíz 10, a helyi vízkár pedig körülbelül egymilliárd forintnyi kárt okoz évente.
Ez főként azért van így, mert az aszály egy lassú, elhúzódó folyamat és nagy területet érint - magyarázta a szakember az MTI összefoglalója szerint. Hozzátette, 2012-ben a rendkívüli szárazság miatt az átlagos érték tízszeresét, több mint 400 milliárd forint kárt okozott az aszály.
Úgy öntözünk, mint az '50-es években
Miközben az aszály ilyen jelentős károkat okoz, a magas költségek miatt alig öntözik termőföldjeiket a hazai gazdák. Egy korábbi összeállítás szerint az összesen megközelítőleg 110 000 árutermelő gazdaságból 2200, azaz két százalékuk rendelkezik vízjogi engedéllyel, és nekik is csak a felük öntözte földjeit 2015-ben. Az összes, mintegy félmillió mezőgazdasági termelőnek ez mindössze öt ezrelékét teszi ki.
|
Hány liter víz kell egy kiló búzához? Átlagosan egy kilogramm búza előállítása 1500 liter, egy kilogramm kukorica 1000 liter és egy kilogramm szója 1800 liter vizet igényel. |
A Földművelésügyi Minisztérium által összeállított Magyarország Élelmiszergazdasági Programja 2016-2050 című dokumentumban az áll: hazánk mezőgazdasági területének csupán 1,8%-án történik vízpótló öntözés. A vízjogilag engedélyezett területből (közel 170 ezer hektár) a ténylegesen öntözött terület mindössze 130,4 ezer hektár volt 2014-ben. Öntözésünk jelenleg az 1950-es évek szintjének felel meg, ami az 1970-es évek „öntözési csúcsának” harmada.
Az elmúlt húsz évben mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak 2%-át öntöztük, ami jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szint. Magyarországon az öntözés döntően szántóterületen folyik, az öntözött gyümölcs, szőlő- és gyepterületek aránya alacsony.
Mi kellene az öntözés felpörgetéséhez?A minisztérium összeállítása szerint egyebek mellett
|
Pedig az egész gazdaságnak nagyon fontos lenne
A hazai mezőgazdaság GDP-ből való közvetlen részesedése az elmúlt években stabilan 4 százalék körül alakult, míg a vele szorosan együtt mozgó élelmiszeriparral együtt a GDP mintegy 7 százalékát tette ki. Relatíve kis súlya ellenére a mezőgazdaság teljesítményének jelentős ingadozása ugyanakkor érdemi hatással van a GDP alakulására.
Egyes évek között, az ágazat gazdasági növekedéshez való hozzájárulása akár +/- 1 százalékpont között is változhat, ami még nemzetközi összevetésben is kiugróan magas ingadozást jelent. A magas volatilitáshoz érdemben hozzájárulnak a hazai mezőgazdaság szerkezeti sajátosságai. Az időjárási feltételeknek szorosabban kitett növénytermesztés magas súlya jellemzően növeli a kibocsátás változékonyságát, amit tovább súlyosbít a rendszeres öntözés alatt tartott területek relatíve alacsony részaránya - olvasható az MNB szakértőjének szakcikkében, amelyet a Privátbankár.hu publikált.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
